Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint tavaly az öregségi nyugdíjat kapók száma 2 millió 17 ezer főre mérséklődött, ami 13 ezer fős csökkenés az előző évhez képest. A csökkenés átmeneti - az a tavaly beindult korhatáremeléssel van összefüggésben. Folytatódott viszont a nyugdíjak átlagos összegének emelkedése a 2013 decemberi 113 047 forintról az átlagos öregségi nyugdíj tavaly decemberben 116 266 forint volt.

A KSH adatai szerint 2014 decemberében a nettó átlagkereset 155 717 forint volt, vagyis a nyugdíjak helyettesítési rátája 72,6 százalék volt. Figyelembe véve, hogy a tavaly megállapított induló nyugdíjak az átlagnál magasabbak voltak, az új nyugdíjak helyettesítési rátája is magasabb, akár a nyolcvan százalékot is elérhette, vagyis a korábbi fizetésük négyötödét százalékát is megkaphatták a friss nyugdíjasok, ami már nemzetközi összehasonlításban is jó aránynak minősül.

Eltűnnek a korhatár alatti nyugdíjak

2014-ben folytatódtak a korábbi években megkezdődött folyamatok: még 2011-ben hozott reformokkal a kormány kizavarta a korhatár előtti nyugdíjasokat a nyugdíjrendszerből a nekik járó ellátás összegét megtartva, ám átkeresztelve. Az érintettek ugyanakkor szép lassan beleöregednek a nyugdíjrendszerbe, elérve a rájuk vonatkozó korhatárt egyre többen újra teljes jogú öregségi nyugdíjat kapnak. A 2011-es reform másik lépése volt az, hogy a nők esetében puhította nyugdíjba vonulás feltételeit: az a nő. aki 40 év "szolgálati időt" vagyis nyugdíjjogosultságot szerzett, már a 62-63 éves korhatár elérése előtt elmehet nyugdíjba.

Nyugdíjasok számának változása (fő)
201220132014
Öregségi nyugdíjak1 995 9222 030 9692 017 958
Korhatár alatti nyugdíjak160 887102 46482 785
Rokkantsági és rehabilitációs nyugdíjak445 157419 877406 457
Özvegyi nyugdíjak108 29299 55592 051
Összesen2 202 5222 212 9872 182 001
Forrás: ONYF

Ráadásul a 40 év szolgálati időből a gyermeknevelési kedvezmények miatt - ennél lényegesen kevesebb munkában töltött évvel lehet teljes jogú nyugdíjat kérni: az érintettek élnek is a lehetőséggel, évről-évre 20 ezer fővel nő ezen nyugdíjasok száma. Tavaly már 120 ezer hölgy élt az előrehozott nyugdíj lehetőségével - ami a 115,8 ezer forintos átlagnyugdíjukkal számolva évi 167 milliárd forint többletkiadást jelent a nyugdíjalapnak - holott a régi szabályok szerint ezen hölgyek jelenleg még járulékfizetők lennének.

Nem csökken a rokkantnyugdíjasok száma

Az ONYF nyilvántartása szerint viszont gyakorlatilag eltűntek a nyugdíjrendszerből a korhatár előtti volt fegyveres szervezetek korkedvezményes nyugdíjasai: ma már csak 5907 ilyen ellátott volt tavaly decemberben, az ő átlagos nyugdíjuk 206 ezer forintot is meghaladta. A 2011-2012-es nyugdíjreform másik célcsoportja a rokkantnyugdíjasok voltak - az az akkori óriási kormányzati fölbuzdulás ellenére érdemben nem történt ezen a téren változás: továbbra sem megoldott a csökkent munkaképességűek tömeges munkaerő-piaci integrációja, a létszámhoz képest érdemi programok nem indultak. Tavaly decemberben 406,4 ezer rokkantsági ellátást folyósított ONYF az előző évi 419 ezerrel szemben. Rokkantnyugdíjasnak lenni messze nem a meggazdagodásról szól, ugyanis az rövid szolgálati idő miatt az ellátás összege is alacsony. Tavaly átlagosan 66 557 forintot kapott a négyszázezer érintet, ez 3 ezer forintos növekedés az előző évhez képest.

Miközben tavaly megállt a nyugdíjasok számának növekedése ugyanez nem mondható el a nyugdíjkiadásokról: a NGM adatai szerint tavaly 2916,3 milliárd forint ment nyugdíjakra az előző évi 2838,5 milliárd forint után, a költségvetési tervek szerint ez az összeg idén eléri 3007 milliárd forintot. A számítások szerin idén a teljes magyar GDP 33 228 milliárd forintot - vagyis a nyugdíjkiadások elérik a GDP 9,1 százalékát és az államháztartás kiadásainak 18,7 százalékát.