Az eljárás során a GVH többek között azt vizsgálta, hogy a reklámokkal megcélzott fogyasztók a tájékoztatások alapján tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukciójának lényeges elemeivel.

A GVH megállapította, hogy a 2013. november 4. és 2014. április 11. között közzétett hirdetésekből nem derült ki egyértelműen, hogy a vállalkozás fogyasztói csoportok szervezésével foglalkozik, és a kínált konstrukcióban nem nyújt kölcsönt. A reklámok nem adtak egyértelmű információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól, például arról, hogy a fogyasztói csoport tagjai nem pénzhez, hanem vásárlói joghoz jutnak, előtörlesztés vállalása alapján dől el, hogy az adott hónapban ki juthat vásárlói joghoz, illetve arról a körülményről sem, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s így a megszerezni kívánt dologhoz.

Az igényelhető összegek, az időtartamok, a havi részletek, a thm megjelenítésével azt a látszatot keltették a reklámok, hogy a fogyasztó azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza.

A hirdetésekkel megcélzott fogyasztók jellemzően pénzügyi nehézségekkel küzdenek, a pénzügyi intézmények banki, pénzügyi szolgáltatásaiból nem részesülnek, valamint jövedelmük, életkoruk alapján kiszorulnak a banki hitelezés köréből. Ezek a fogyasztók az átlagosnál kiszolgáltatottabb, sérülékenyebb helyzetben vannak, így különösen érzékenyen reagálnak a hitelezéssel kapcsolatos lehetőségeket felvázoló reklámokra.

A GVH a bírság kiszabásakor a sajtóhirdetések költségeire alapozott. Súlyosító körülményként értékelte a GVH többek között azt, hogy

 

  • a jogsértő kereskedelmi kommunikációk közzététele időben elhúzódott, s a jogsértő reklámok a fogyasztók széles körét érték el,
  • a jogsértő magatartással megcélzott, illetve elért fogyasztói kör részben az átlagosnál sérülékenyebb,
  • az érintett szolgáltatás bizalmi jellegűnek minősül a szerencseelemekre is tekintettel,
  • a fogyasztó számára egy hosszú távú jogviszonyt eredményez a fogyasztói csoportba történő belépés, így a kereskedelmi gyakorlat hatása időben elhúzódó.

Enyhítő körülményként értékelte, hogy a fogyasztók a szerződés megkötéséig további információkhoz juthattak a fogyasztói csoport működésével kapcsolatban.

A GVH megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását is.

Az elmúlt években több versenytanácsi és ez alapján bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítését érintő kérdésekről. Ezek egybehangzóan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire és sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége. Szintén jogsértő, ha a hitelnyújtással, azaz egy lényeges tulajdonságaiban eltérő szolgáltatással azonosítható a reklámban felvázolt tevékenység a használt szavak és kifejezések a hétköznapi életben elfogadott jelentése alapján.

A fogyasztói csoportokról bővebb információk találhatók a GVH által üzemeltetett www.nedoljonbe.hu honlapon, illetve további kérdések megválaszolása érdekében ingyenesen hívható a GVH 0680 48 48 48-as információs vonala.