Az Európai Unió (EU) lakosságának medián életkora 2015 óta 2,1 évvel emelkedett, így 2025-re elérte a 44,9 évet – ez derül ki az Eurostat napokban közölt adataiból.
Ez azt jelenti, hogy az EU-ban az emberek fele 44,9 évnél idősebb, míg a másik fele fiatalabb volt. Az unió lakosságának átlagéletkora az írországi 39,6 évtől az olaszországi 49,1 évig terjed.
A máltaiak és a németek kivételesek
Magyarországon 2025-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a nők átlagéletkora 45,9 év volt a férfiaké pedig 41,5 év. A kétezres évek elején a magyar nők esetében 43,9 év, a férfiak átlagéletkora pedig 39,2 év volt.
2025-ben a magyar lakosság átlagéletkora pedig 43,4 év volt.
Az unió statisztikai hivatalának az Eurostatnak az adatai szerint szinte minden tagállamban – Németország és Málta kivételével – emelkedett a lakosság átlagéletkora. Utóbbi két országban a medián életkor 0,4 évvel csökkent tíz év alatt. Uniós szinten a medián életkor kicsivel több mint két évvel emelkedett egy évtized alatt, 2015-ben 42,8 év volt.
A népesség elöregedése Szlovákiában és Cipruson volt a legmarkánsabb, ahol az átlagéletkor négy évvel nőtt, a rangsorban a harmadik helyen Olaszország áll, ahol egy évtized alatt 3,9 évvel nőtt a lakosság medián életkora. Görögországban, Lengyelországban és Portugáliában picit lassabb a lakosság öregedése, 3,8 év és 3,7 év körül alakul.
Nem mindegy, hogy hol születünk
Az Európai Unió népességének korszerkezete egyre összetettebb képet mutat, amelyben a születési hely szerinti különbségek is kirajzolódnak. A legfrissebb statisztikák szerint 2025. január 1-jén a tagállamokban élő, helyben született lakosság medián életkora 45,2 év volt, míg a külföldön születetteké 43,1 év – vagyis az előbbiek medián életkora átlagosan több mint két évvel volt magasabb.
Ez az eltérés elsősorban abból fakad, hogy a bevándorlás jellemzően a fiatalabb, munkaképes korú népességet érinti: sokan tanulás, munkavállalás vagy családegyesítés miatt érkeznek, így a külföldön született csoport korösszetétele fiatalabb marad.
Ezzel szemben a helyben született népességben erőteljesebben jelenik meg az európai társadalmak általános öregedési folyamata, amelyet az alacsony termékenység és a növekvő élettartam alakít.
A különbség tehát nem pusztán statisztikailag érdekes, de szakértők szerint jól mutatja, hogy a migráció bizonyos mértékig lassíthatja a társadalmak elöregedését, miközben új munkaerőt és demográfiai utánpótlást hoz.
Az adatokra rendszeresen rámutat az Eurostat is, hangsúlyozva, hogy a születési hely szerinti korszerkezeti eltérés hosszabb távon a munkaerőpiacra, a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára és a társadalmi integráció kérdéseire egyaránt hatással lehet az Európai Unióban.
Magyarországon a demográfiai folyamatok az elmúlt évtizedben a társadalom öregedésének egyértelmű folyamatát mutatják.
A medián életkor – vagyis az az életkor, amelynél az emberek fele fiatalabb, fele idősebb – folyamatosan emelkedett, tükrözve a születések számának csökkenését, a halálozások viszonylag magas szintjét és a hosszabbodó élettartamot.
A 2010-es évek közepén még a 40–42 éves tartományban mozgott ez az érték, ma pedig közelít a 44–45 évhez.
A medián életkor 2015-ben nagyjából 40,7 év volt, és évről évre emelkedett. A 2020-as adatok szerint 42,5–42,7 év körül mozgott, majd az elmúlt években újabb növekedést mutatott. A legfrissebb becslések szerint 2026-ban Magyarországon a medián életkor már 44,2 év körül áll – vagyis az emberek fele már 44 évesnél idősebb.
Demográfiai válságban Európa
Ez a tendencia nem magyar sajátosság – Európa-szerte emelkedik a medián életkor – de hazai viszonylatban a növekedés mértéke az elmúlt tíz évben kimagasló. Az Eurostat-adatok szerint 2014 és 2024 között az EU egészében a medián életkor mintegy 2,2–2,3 évvel nőtt, miközben Magyarországon ennél nagyobb, több mint 3 évnyi növekedést mértek.
A medián életkor emelkedésének hátterében többek között a termékenységi ráta tartósan alacsony szintje, valamint a népességfogyás és a természetes fogyás erősödése áll. Magyarországon a halálozások száma rendszeresen meghaladja az élveszületésekét, így évente több tízezerrel csökken az ország lakossága. Ez önmagában is eltolja a korfa középpontját felfelé.
Szintén közrejátszik a középkorú nők viszonylag magas aránya: a 35–54 éves korosztály jelentős részét adja a teljes lakosságnak, míg a fiatalabb korosztályok aránya folyamatosan csökken. Ez a szerkezet még inkább hozzájárul a medián életkor emelkedéséhez.
Társadalmi és gazdasági következmények
A medián életkor tartós növekedése nem csupán statisztikai adat: komoly társadalmi-gazdasági hatásai vannak. Egy öregedő társadalomban – ahol a lakosság fele már 44 évesnél idősebb – a munkaerőpiacon kevesebb a fiatal belépő, miközben nő az egészségügyi és nyugdíjrendszerre nehezedő teher.
A szolgáltatások iránti igények is átalakulnak, hangsúlyosabbá válik a krónikus betegségek kezelése, a hosszú távú ellátás és az időskori ellátórendszerek fejlesztése.
A medián életkor emelkedése befolyásolja a fogyasztói szokásokat, az oktatási igényeket és a befektetési döntéseket is. Egyre nagyobb kereslet mutatkozik például az egészségügyi szolgáltatások, a lakhatási támogatások és az időskori gondozási szolgáltatások iránt, miközben a munkaerőhiány és a fiatalok elvándorlása különös kihívást jelent.
Begyorsult a kivándorlás
Statisztikai adatok szerint 2025-ben is történelmi magasságokban, vagyis 40 ezer fő fölött maradt a Magyarországot elhagyó magyar állampolgárok száma, mondta Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. Hivatalos, végleges adatok csak az év második felében várhatók, de a visszajelzések, a beérkező információk, a gazdaság teljesítménye és a társadalmi folyamatok alakulása mind ezt a tendenciát erősítik. Az igazgató a Népszavának kiemelte, azt látják, hogy a tavalyi évre vonatkozó adat még az erős kivándorlási hullámként nyilvántartott 2015-2016-os időszakot is felülmúlhatja, amikor az országot elhagyók száma 39 ezer alatt maradt.
A népesség korösszetétele, a viszonylag alacsony termékenységi ráta, és a természetes fogyás együttesen hozzájárultak ahhoz, hogy ma egy 44 év körüli medián életkort lássunk – egy olyan társadalomban, ahol a fiatalok aránya folyamatosan csökken, a középkorúak aránya stabil, és az idősebb generációk egyre nagyobb arányt képviselnek. A KSH által publikált népmozgalmi adatok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a demográfiai trendeket nem kizárólag a biológiai termékenység és mortalitás határozza meg, hanem erős társadalmi és gazdasági tényezők is: a migráció, a foglalkoztatottság, az életminőség és a családpolitika mind befolyásolják, hogyan alakul a korszerkezet és a medián életkor.