Magyarország rovábbra is az egyik legérdekesebb eset - írja a Nomura a Fed mennyiségi könnyítési programja utáni világról kiadott elemzésében. Ezt egyrészt azzal indokolja, hogy a fiskális mozgástér már most is elég szűk, a kormány pedig a 3 százalékos deficit tartása melletti elkötelezettségét mutatja, így akár további intézkedésekkel is számolni lehet. A Nomura ugyanakkor megjegyzi, hogy eközben az államadósság szintje nem csökkent számottevő mértékben, így ez továbbra is a magyar gazdaság törékenységének egyik legfontosabb kockázata - különösen annak fényében, hogy a régióban a magyar adósságnak van a legnagyobb része külföldi befektetők kezében. Ezek alapján a Nomura úgy véli, hogy a néhány külföldi befektető kezében koncentrálódó eszközök, valamint a magas hozamok - különösen az elmúlt időszak jelentősebb politikai intézkedései hiányában -, ebben a várhatóan év vége felé induló választási kampány beindulásása előtti csendes időszakban távol tarthatják a magyar piactól a befektetőket.

Az elemző cég szerint a monetáris politika továbbra is a figyelem középpontjában marad. Az elemzők úgy gondolják, az MNB tisztában van a tőkekiáramlás kockázatával, ugyanakkor abban is biztos, hogy az óvatos kamatcsökkentésekkel és a "posztmodernizmussal" ez megelőzhető. A Nomura szerint ebben valószínűleg igaza van az MNB-nek. Ugyanakkor azt is gondolják, hogy a jegybank folytatja a kamatvágási ciklust, egészen 3,50 százalékig, amire persze azt az magyarázatot adja (legalábbis a nyilvánosság felé), hogy a "mindenféle tényezőktől szűrt fogyasztói árindexet" nézve nincs nyoma inflációs nyomásnak, így a forint utóbbi időben látott gyengélkedésével sem kell foglalkoztni.

A Nomura ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az MNB még a jelenleginél gyengébb EURHUF szintek mellett is vágott, így a kamatcsökkentések fő mozgatórugóját az elemzők a szokásostól eltérő kockázati felárakban látják (például a régiós társakhoz hasonlított árfolyamokhoz, cds-felárakhoz, alapkamatokhoz, kötvényekehez stb. milyenek a magyar adatok elmozdulásai a "magyar sztori" miatt). A Nomura - a saját kockázati felárindexe alapján - egyelőre nem is lát ezek alapján okot a kamatcsökkentési ciklus befejezésére - vagyis eben az esetben az euró/forint árfolyam relatív szintje irreleváns.

Mindezek alapján az elemzők úgy vélik, az MNB monetáris tanácsa csak akkor kényszerül a lazítási ciklus befejezésére, ha a tőkekivonás valós kockázattá válik és az euróárfolyamban jelentősebb - esetleg hektukusabb árfolyammozgás melletti - gyengülés következik be. Azonban még ilyen körülmények között is folytatódhat a kamatcsökkentés - vélik az elemzők - a nyíltpiaci műveletek kiskapujának, valamint a piaci struktúra átlalakításának és az unortodoxiák használatán keresztül.

A Nomura továbbra is úgy véli, Matolcsy György jegybankelnök a gyengébb árfolyaszintek híve a növekedés ösztönzése terén, miután a vállalatok és a lakosság devizahitel állománya még mindit nagyon magas és nagyon lassan épül le. A Nomura ezért nem számít egy "Simor-féle" intervencióra, esetleg verbális beavatkozásra, ha az euró/forint árfolyam 310 fölé emelkedne. Amennyiben a magyar deviza gyengülése (esetleg egy jelentősebb tőkekivonás hatására) rendezetlenebb módon következne be, akkor a jegybanki mérlegen keresztüli műveletekkel - például kötvényvásárlással - számolnak a Nomura elemzői, akik azt is megjegyzik, hogy ezt távoli kockázatnak vélik.