A nyugdíjtörvény szerint a nyugdíjakat minden januárban annyival kell emelni, amekkora a várható infláció mértéke. Ám a várható inflációt nem az aktuális előrejelzések, hanem a költségvetésbe írt szám határozza meg. A 2017-es költségvetést tavaly májusban fogadta el a parlament - ez a mára már elavult költségvetés terv - anno 0,9 százalékos inflációt jósolt 2017-re.

A 0,9 százalékos prognózis teljesen vállalhatatlanná vált 2016 decemberére, ezért akkor a kormány úgy döntött, hogy nem 0,9 százalékkal, hanem 1,6 százalékkal emelik az öregségi ellátásokat. Az 1,6 százalékos szám teljesen légből kapott mérték volt, hisz ekkor az Magyar Nemzeti Bank már 2,4 százalékos inflációt jósolt idénre. Az MNB a napokban 2,6 százalékra emelte áremelési várakozásait - magyarán már egy százalékos kiegészítő nyugdíjemelés jár nyugdíjasoknak.

Kapcsolódó

A hatályos nyugdíjtörvény szerint a kiegészítő emelésre novemberben kerül sor - ez a megoldás a kormánynak tökéletesen megfelel, hisz minél közelebb leszünk a 2018 áprilisi voksolához, annál kedvezőbb az optikája az emelésnek. Ebbe a levesbe köpne bele az LMP a most benyújtott törvényjavaslatával: az indítvány kimondaná, hogy a kiegészítő nyugdíjemelést előrehozná arra az időpontra, amikor kvázi kiderül, hogy a januári emelés kevés volt.

A zöldpárt másik javaslata, hogy 50 ezer forintra emelné a nyugdíjminimumot, ami 2008 óta változatlanul havi 28 500 forint. A javaslat abból a szempontból érthető, hogy havi 28 500 forintból nem lehet megélni, ám a minimumot azok kapják, aki a minimális szolgálati időt sem érték el - vagyis nem fizettek járulékot aktív éveik során. A javaslat tovább szűkítené a nyugdíjrendszer biztosítási jellegét és növelni a szociálpolitikai súlyát - ami nyilvánvalóan nem a nyugdíjbiztosítás, hanem a szociálpolitika feladata lenne.

Mindezzel együtt a javaslat elfogadásnak valószínűség nulla, ugyan volt már olyan LMP kezdeményezés, amit a Fidesz többség felkarolt, ám biztosan nem ez lesz a következő javaslat amit megszavaz a kormánytöbbség.