Nincs egyetértés a piaci makroelemzők között a jegybank rövid távú kamatpolitikájával kapcsolatban: akadnak jelentős kamatemelésre számító szakértők és csupán verbális intervencióra számítók egyaránt - derül ki a NAPI Gazdaság felméréséből. A forint e heti mozgását egy kedvező inflációs adat és egy rossz képet mutató folyó fizetési mérleg befolyásolhatja. A hét első felében inkább a forint erősödését megalapozó információk dominálnak: a sikeres hét végi lengyel EU-népszavazás és a szerdán kijövő inflációs adat is kedvező jel. A pénteken megjelenő folyó fizetési mérleg aztán megfordíthatja az irányt. A szakértők egy része szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén akár 100 bázisponttal is megemelheti az irányadó kamatlábat annak érdekében, hogy a kívánt szintre erősödjön és tartósan ott is maradjon a forint. Auth Henrik, az MNB alelnöke pénteken úgy nyilatkozott, hogy a jegybank szükség esetén kész kamatemeléssel erősíteni a magyar fizetőeszközt. A központi bank a csütörtöki látványos gyengülés után nem nyúlt a kamatokhoz, ami arra utal, hogy megvárja, amíg a piac megnyugszik - véli Trippon Mariann, a CIB Értékpapír közgazdásza, aki szerint inkább verbális intervencióra lehet számítani. Szóbeli beavatkozást valószínűsít az is, hogy pénteken viszonylag sikeresen „beszélték le” az árfolyamot a gazdaságpolitikusok. A kamatok változatlanul hagyását indokolhatja elvileg, hogy a lapunk által készített elemzői felmérés szerint májusban tovább csökkent a már egy hónappal korábban is 22 éves mélységbe eső inflációs ráta. A prognózisok átlaga 3,8 százalékos éves és 0,6 százalékos havi indexet valószínűsít, szemben az áprilisban feljegyzett 3,9 százalékos 12 havi rátával. Az előrejelzések 3,7, illetve 4 százalék között szóródtak. Az alacsony infláció nagy részben azonban a magas bázisnak köszönhető, 2002 májusában ugyanis főként az elszaladó élelmiszerárak és a dinamikusan dráguló szolgáltatások miatt volt 5,6 százalékos volt az éves ráta - mutattak rá a szakértők. Kovács György, a Budapest Economics közgazdásza szerint az élelmiszerárak ezúttal is átlagon felül emelkedtek, a szezonális termékek akár 9 százalékos havi dinamikát is mutathattak. Lefele húzza azonban az indexet a megfigyelési időszakban csaknem három százalékkal olcsóbbá váló benzin, ugyanakkor a dohányáruk jövedéki adójának egy része is megjelenhet a statisztikában. A jellemzően importcikkeket takaró tartós fogyasztási cikkek esetében vagy szerény árcsökkenéssel, vagy pedig visszafogott drágulással számolnak a szakértők. Az elemzők nagy része a rekordalacsony infláció ellenére sem bízik a jegybank idei inflációs célkitűzésének teljesülésében. Az elemzések szerint a nyári hónapok egyre magasabb - 4,6-4,8 százalékos - indexeket hoznak majd és a többség szerint decemberben is 5 százalék felett lesz a fogyasztói infláció. A fizetési mérleg folyamataival kapcsolatban még ennyire sem optimisták az elemzők, a prognózisok átlaga áprilisra 413 millió eurós folyó deficitet valószínűsít. Amennyiben igaznak bizonyul a piaci előrejelzés, úgy az első négy hónap alatt összesen 1,4 milliárd eurót tett ki a hiány. Egy évvel korábban január és április között ennél több mint félmilliárd euróval volt kisebb volt a deficit. Az áprilisi prognózisok széles skálán mozogtak, a leginkább optimista elemző 250 millió eurós hiányt vár, a legkevésbé bizakodó pedig ennél csaknem 400 millió euróval nagyobb deficitre számít. Tavaly áprilisban 341 millió euró volt a folyó hiány, idén elsősorban a külkereskedelmi folyamatok miatt lehet ennél rosszabb szaldóra számítani - véli Kovács, aki szerint a turizmus rosszabbul, a nem idegenforgalmi szolgáltatások azonban jobban teljesítettek, mint egy évvel ezelőtt. Az inflációs statisztikát holnap, a fizetési mérleget pedig pénteken hozzák nyilvánosságra.