Ami a reálgazdaság közelmúltbeli folyamatait illeti, a tavalyi évben a növekedés fő pillére továbbra is a szolgáltatási szektor volt, amelyet az élénkülő fogyasztás és a javuló lakossági bizalom támogatott, miközben az ipar a gyenge külső kereslet miatt továbbra is fékezőerőt jelentett. 2025-ben, az év egészére vonatkozóan mindössze 0,4 százalékos növekedés rajzolódik ki.

„Az idei évben érdemi fordulatot láthatunk a növekedésben: alapesetben 2026-ra 2,3 százalékos GDP-bővülést valószínűsítünk, amit 2027-ben már 3 százalék feletti növekedés követhet. Amennyiben a közel-keleti konfliktus tartósan megemeli az energiaárakat és magasan tartja a befektetők kockázatkerülő magatartását, akkor a növekedés ennél lassabb lehet” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Vegyes a munkaerőpiaci kép, de kilátásban a stabilizáció

2025 utolsó hónapjaiban gyorsan csökkent a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta nem emelkedett jelentősen, inkább az inaktivitás aránya nőtt. A decemberben mért 4,4 százalékos rátával a munkanélküliség gyakorlatilag stagnált, januárban azonban emelkedett.

„Idén még nem várunk érdemi csökkenést a munkanélküliségi rátában, 2026 során átlagosan 4,4 százalékos szinttel számolunk. A munkaerőpiac jellemzően késleltetve reagál a gazdasági folyamatokra, így a növekedés gyorsulása a második félévtől hozhat javulást ezen a piacon is” – tette hozzá Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.

A munkaerőpiacra alapvetően később fejthet ki hatást a Közel-Keleten kialakult helyzet. A gáz- és olajárak emelkedése a növekvő vállalati rezsiköltségek és szállítási költségek miatt helyezhetnek nyomást a vállalatokra. Ilyen helyzetben a költségcsökkentés egyik eszköze lehet a munkaerőcsökkentés vagy a részmunkaidős foglalkoztatás szélesebb körű alkalmazása. Mivel a világkereskedelem szempontjából is az lenne kedvező, ha a kőolaj- és gázellátás zavartalanul működne, ezért az elemzők szerint még azelőtt van esély valamiféle megállapodásra, hogy ezek a tényezők érdemi hatást fejtenének ki a hazai munkaerőpiacra.

3 százalék alatt maradhat az infláció néhány hónapig

A tavalyi év végéhez közeledve egyre kedvezőbben alakultak az inflációs folyamatok, s a januári adat már azt mutatta, hogy az infláció a következő hónapokban tartósan a 3 százalékos jegybanki cél alatt maradhat. Az árrésstop május végéig történő meghosszabbítása tovább fékezi az élelmiszerárak emelkedését, és várhatóan a jövőbeni kivezetés is csak mérsékelt hatást gyakorol majd az inflációra, részben az árfigyelő rendszer, részben a javuló beszerzési feltételek miatt. „Az árnyomás mérsékeltebb, mint amire számítottunk, ezért a 2026-os inflációs előrejelzésünket 3,5 százalékról 2,9 százalékra csökkentettük. A béremelések és a transzferek ellenére is visszafogott maradt a vállalati árazási magatartás, ami biztató jel” – emelte ki Balog-Béki Márta.

A közel-keleti konfliktus az üzemanyagárakon és a gyengülő forinton keresztül azonban az inflációs képet is ronthatja. A lakossági üzemanyag árképzése nem közvetlenül a nyersolaj árából származik, ezért első körben nem jelenik meg az olajáremelkedés teljes mértéke a töltőállomásokon, ugyanakkor a hatás így is jelentős drágulást (literenként 20–30 forint) hozhat – amihez a forint gyengülése is hozzájárulhat. Deeszkaláció esetén azonban egy rövid emelkedés után akár vissza is csökkenhetnek az üzemanyagárak, és ekkor az átmeneti forintgyengülésnek sem lenne áremelő hatása.

Az iráni helyzeten múlik, mikor vághat újra az MNB

A vártnál kedvezőbb januári infláció lehetővé tette a februári kamatvágást, így másfél év stagnálás után, az irányadó ráta 6,25 százalékra csökkent. A piac ezt követően beárazta a kamatcsökkentések márciusi folytatását, de az iráni konfliktus miatt nem kizárt, hogy inkább kivár az MNB – mondták az MBH Elemzési Centrum szakértői. „A kedvező inflációs folyamatok és a régiós összehasonlításban még mindig magas hazai kamatszint önmagában véve teret engedne a további monetáris lazítás számára. A közel-keleti helyzet azonban ezt felboríthatja, ha tartóssá válik a magas olaj- és gázár, illetve nem csökken a nyomás a forinton” – húzta alá Árokszállási Zoltán.

Ha az iráni háborús helyzet gyorsan megoldódik és lezárulnának a harcok, úgy még idén 6 százalék alá kerülhet az alapkamat. Ebben az esetben 2027-ben is folytatódhatna a kamatcsökkentési ciklus, de a mértéke nagyban függ a jövő évi inflációs folyamatoktól. Az MBH Bank közel-keleti konfliktus kirobbanása előtti elemzői prognózisa szerint 2027 végén 5 százalék körül alakulhat az MNB irányadó rátája.

A lakosság árfolyamvárakozásai stabilak

A forint az elmúlt hónapokban a nemzetközi dollárgyengülés, az erős hazai reálkamat és a kedvező befektetői hangulat hatására 380 alá erősödött. A hazai fizetőeszköz ellenállóképessége februárban is kitartott, még a dollár újbóli erősödése és az MNB kamatcsökkentése mellett is. A napokban kirobbanó közel-keleti válság azonban jelentősen gyengítette a forintot. A szakértők szerint a közeljövőben a forint mozgását egyértelműen az iráni háborús helyzet fogja befolyásolni: gyors rendeződés esetén ismét a 380 forintos, vagy ez alatti szintekre kerülhetne az euró árfolyama, de további háborús eszkaláció esetén a nemrég elért 385-ös szinthez képest is tovább eshet a forint.

A hiány mérséklődhet, az államadósság pályája kedvezően alakulhat

A legfrissebb adatok alapján a 2025-ös 5 százalékos hiánycél teljesülhetett, sőt akár kissé kedvezőbb is lehetett az egyenleg. Habár a bejelentett fogyasztásélénkítő és jóléti intézkedések terhet rónak a költségvetés kiadási oldalára, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a háztartásoknak kiosztott jövedelem egy része várhatóan fogyasztásban fog lecsapódni, amely egyrészt az áfabevételeket növeli, másrészt a gazdasági növekedésre is pozitív hatással lehet.

Az államháztartás eredményszemléletű hiánya 2026-ban 5,3 százalék, 2027-ben pedig 4,8 százalék lehet. Az elemzők hosszabb távon érdemi hiánycsökkenéssel számolnak, egyrészt a várható gazdasági növekedés pozitív hatásai, másrészt a fiskális politika várhatóan szigorúbbá váló költségkontrollja miatt. Amennyiben az iráni konfliktus miatt tartóssá válna a magasabb energiaár-környezet, úgy a rezsivédelmi kiadások emelkedése és a gyengébb gazdasági növekedés miatt valamelyest nagyobb GDP-arányos hiányra lehetne számítani.