Mindössze a magyar lakosság egytizede értékeli nagyon jónak a saját egészségi állapotát. Ehhez képest 43 százalék a jó kategóriába sorolja magát. A válaszadók 36 százaléka mondta azt, hogy az egészsége kielégítő. Míg 9 százalék a rossz, 2 százalék pedig a nagyon rossz állapotot jelölte meg – derült ki a Szinapszis Piackutató Napi.hu-nak készített legutóbbi, friss felméréséből, amelyet novemberben végeztek a magyar lakosság körében. A reprezentatív kutatásban többek között azt a kérdést tették fel, hogy ki milyennek értékeli a saját egészségi állapotát.

A felmérésben azt is vizsgálták, hogy ki hogyan, milyen módon igyekszik tenni azért, hogy megőrizze az egészségét.

Itt a következőképpen alakult a prioritási sorrend:

  • a magyarok 70 százaléka igyekszik egészségesen táplálkozni;
  • 65 százalékuk szed vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelem tartalmú készítményeket;
  • 56 százalékuk mozog, sportol;
  • az emberek szintén 56 százaléka kerüli a káros szenvedélyeket, például a dohányzást vagy az alkoholfogyasztást;
  • 39 százalékos arányban járnak rendszeresen különböző szűrővizsgálatokra;
  • 33 százalék fogyaszt gyógyhatású készítményeket, például gyógyteákat;
  • 12-12 százalék meditál, relaxál rendszeresen, illetve jár masszázsra.

A férfiak jobban elhagyják magukat

A kutatás nem okozott meglepetést: meglehetősen el vannak hízva a magyarok, ezen belül is elsősorban a férfiak.

A magyar férfiaknak mindössze a harmada rendelkezik normál testsúllyal, míg 40 százalékuk túlsúlyos, 21 százalékuk kifejezetten elhízott, 5 százalékuk pedig egyenesen kórosan elhízott. Ami szintén meglehetősen lesújtó adat, hogy minden korosztályban ugyanakkora a túlsúlyosak aránya, legyen szó huszonévesekről vagy 60 pluszos nyugdíjas korú férfiakról.

A nőknél korosztályok tekintetében lényegében ugyanez a tendencia érvényesül. Míg a 18 és 29 év köztiek körében 24,7 százalék a súlyfelesleggel küzdők aránya, a 65 év felettieknél 27,7 százalék.

Nézzük, hogyan alakulnak a pontos arányok a nők esetében:

  • a magyar nők hat százalékának alacsony a testsúlya;
  • 34 százalék normál testsúllyal rendelkezik;
  • 34 százalékos arányban túlsúlyosak;
  • 23 százalékuk kifejezetten elhízott;
  • 3 százalék pedig szenved a kóros elhízástól.

Hiába kellene, nem lépnek napi 10 ezret a magyarok

A Szinapszis felmérésében arra is rákérdeztek, hogy ki milyen arányban használ olyan okoseszközöket, amelyek alkalmasak az egészségi, fittségi adatok monitorozására. A magyarok közel harmada használ fitneszkarkötőt vagy okosórát, 44 százalékuk pedig az okostelefonján futtat valamiféle sport, egészség alkalmazást.

Mivel a legtöbb fitneszeszköz és applikáció monitorozza a napi lépésszámot, a kutatásban arra is kitértek, hogy egy napon átlagosan mennyit lépnek a magyarok. Az orvostudomány szerint elvileg naponta 10 ezer lépést kellene megtettünk ahhoz, hogy megőrizzük kardió-és a mozgásszervrendszerünk egészségét.

Ehhez képest az átlagos magyar napi lépésszám: 8283 lépés.

A Covid után is trendben maradt az otthoni online torna

Magukat a sportolási szokásokat külön megvizsgálta a Szinapszis kutatócég. A semmit sem sportolók aránya megdöbbentően magas: 46 százalék. 12 százalék az úgynevezett kényszersportolók aránya, akik például csak kerékpárral vagy más sporteszközzel járnak dolgozni.

A hobbi szinten szabadidődben sportolók aránya mindössze 40 százalék a felnőtt magyar lakosságon belül. Miközben 2 százalékot tesznek ki a munka mellett versenyszerűen, hivatásosan is sportolók.

A magyarok által legszívesebben űzött sportok, az első tíz helyezett:

  1. futás, gyaloglás: 57 százalék;
  2. biciklizés: 48 százalék;
  3. otthon végezhető torna: 37 százalék;
  4. túrázás: 30 százalék;
  5. testépítés, erősítés: 20 százalék;
  6. úszás: 18 százalék;
  7. jóga, streching: 14 százalék;
  8. futball: 10 százalék;
  9. aerobic: 8 százalék;
  10. köredzés, crossfit, kettlebel: 5 százalék.

A kutatás résztvevőit arról is kérdezték, hogy mi motiválja őket a sportolásban. Az egyes számú indok mindenképpen az egészség megőrzésének szándéka (81 százalék), a második az, hogy a sport kikapcsol és szórakoztat (55 százalék), ahogy szintén erős érv a sport mint a boldogság forrása (48 százalék) és a vonzó külső fenntartásának eszköze (46 százalék).

A társaság és az önismeret fejlesztésének szándéka szintén a sport felé tereli az embereket, ahogy az is, amennyiben a rendszeres testedzés a munkához szükséges. 

Nem csak a foci: imádjuk nézni az 50 pillangót is

A katari futball világbajnokság apropóján az is a felmérés kérdései közt szerepelt, hogy mely sportágak versenyeinek, bajnokságainak közvetítéseit nézik a legszívesebben a magyarok. A lakosság közel negyede (24 százalék) fogyaszt hetente több alkalommal is élőben sporteseményeket. Érdekes, hogy az úszás szinte ugyanolyan kedvelt sportág, mint a futball.

A legnépszerűbb sportágak a következőek az alábbi sorrendben:

  1. labdarúgás (43 százalék);
  2. úszás (42 százalék);
  3. vízilabda (37 százalék);
  4. kézilabda (34 százalék);
  5. autó-motorverseny (33 százalék);
  6. atlétika (29 százalék);
  7. műkorcsolya és jégtánc (27 százalék);
  8. tenisz (22 százalék);
  9. kerékpár (20 százalék);
  10. kosárlabda (19 százalék).