Magyarok buktak a török zavargások miatt

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Május végén még 110 ezer pont felett járt az isztambuli értéktőzsde harminc legnagyobb vállalatát tömörítő index, majd néhány héttel később 90 ezer pont alatt is járt a mutató. Vagyis szűk egy hónap alatt mintegy húsz százalékot esett, miután utcai harcok és tüntetések jellemezték a török belpolitikát, a kormányfő pedig mindezért a külföldi befektetőket okolta, akik szerinte a török gazdaság bedőlésére spekulálnak.

A török hatóságok a héten jelentették be, hogy vizsgálatot indítanak a közelmúlt volatilis tőzsdei folyamatai miatt, különösen a külföldi tranzakciókat vizsgálnák meg. A Reuters információi szerint a felügyelet adatokat és dokumentumokat kért be a brókercégektől az utóbbi egy hónappal kapcsolatban. A szakemberek szerint nem meglepő a tőzsde reakciója, hiszen a forgalom kétharmadát nemzetközi befektetők adják, akik minden kis bizonytalanságra mozdulnak. A tüntetések mellett a Fed kötvényprogramjának visszafogása és a japán jegybank pénznyomtatásának sikere aggasztotta a befektetőket, ez pedig az összes feltörekvő piacra, köztük a török tőzsdére is negatív hatással volt. A Morgan Stanley néhány hete megjelent elemzése is azt emelte ki, hogy a feltörekvő piaci pesszimista hangulatot csak erősítették a török belső feszültségek, és ezt az utóbbi napokban az EU-csatlakozási tárgyalások négy hónapos elhalasztása is fokozta.

A török piac zuhanása néhány magyar befektető számára is fájdalmas lehetett, hiszen a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatbázisa szerint az OTP Alapkezelő Zrt.-nek és az Aegon Alapkezelő Zrt.-nek egyaránt három török alapja van. Ezek nagyon megszenvedték a viharos időszakot, hiszen az év eleje óta 13-14 százalékos mínuszt mutatnak. Az elmúlt három hónap adata ennél is siralmasabb, mind a hat alap 20-22 százalékos veszteséget mutat március vége óta. Hosszabb távon azonban nem jártak rosszul azok, akik a török piacba fektettek, hiszen tavaly júniushoz képest még mindig tíz százalék körüli hozamot produkáltak az alapok.

 

A török eszközökre fokuszáló magyar alapok nettó eszközértéke egyébként az utóbbi hetek tőzsdei zuhanása után 3,3 milliárd forint volt, ebből 2,6 milliárd az OTP három alapjában, 633 millió forint pedig az Aegon termékeiben. A legnagyobb vagyont az OTP Török Részvény alapjának B sorozata halmozta fel, melyben 1,2 milliárd forintot kezeltek, nem sokkal, szűk egymilliárd forinttal maradt el tőle ugyanennek az alapnak az A sorozata. Az Aegonnál az IstanBull alapcsalád I sorozata vonzotta a legtöbb befektetőt, ebben 556,6 millió forint a kezelt vagyon.

Nem feltétlenül kell megijedni ugyanakkor a török piac kimagasló esésétől, hiszen a feltörekvő piacok egyébként sem bizonyultak túl jó befektetésnek. A közép-kelet-európai részvényalapok például nemritkán produkáltak tíz százalék feletti mínuszt az elmúlt fél évben.

Az alapok szempontjából fontosak a török piac kilátásai, hiszen ha megnyugszanak a befektetők, akkor ugyanilyen rövid idő alatt visszakapaszkodhat a tőzsde. A héten a Bank of America-Merrill Lynch szakemberei adtak ki egy elemzést arról, hogy az általuk vizsgált 45-ből 43 piac jelenleg túladott állapotban van, ezek közül pedig Brazília és Törökország a leginkább alulértékeltek. A napokban Mark Mobius, a Templeton Emerging Markets elnöke is kedvező kilátásokat fogalmazott meg. A szakember a CNBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy a brazil, török és egyiptomi tüntetések rövid távon ugyan elriasztják a befektetőket, hosszabb távon viszont azt jelzik, hogy ezeknek az országoknak a lakossága nagyobb átláthatóságot szeretne, és erre rákényszeríthetik a kormányokat, ami a piacok szempontjából is kedvező lenne.