A Magyar Lízingszövetség által tartott sajtóbeszélgetésen ismertették a 2025-ös évre vonatkozó számokat, eszerint az új finanszírozás volumene 1 037 milliárd forintot tett ki, ami 7 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az új szerződések száma 85 166 darab volt, 1 százalékkal több, mint 2024-ben.
A teljes portfólió értéke 5,6 százalékkal, 2 508 milliárd forintra nőtt, miközben az állományi darabszám 1 százalékkal 315 656-ra csökkent.
Agárdi Marianna, a Lízingszövetség elnöke szerint a 2025-ös év összességében „visszafogott optimizmussal” értékelhető: a vállalati szektor mind volumenben, mind darabszámban növekedni tudott, de a lakossági szegmens stagnált.
A piac 90 százaléka vállalati kézben
Az új finanszírozások közel 90 százaléka vállalkozásokhoz kötődött. A vállalati ügyfeleken belül a KKV-k aránya 70 százalék, a nagyvállalatoké 30 százalék, ugyanakkor a növekedés motorját 2025-ben egyértelműen a nagyvállalati finanszírozások adták.
A lakosság részesedése finanszírozott összeg alapján mindössze 8 százalék volt, és összességében stagnált, miközben a szerződésszám csökkent. A lakossági ügyfelek száma 12 százalékkal, 14 198 szerződésre esett vissza, főként az új járművek magas ára miatt. Finanszírozott összegben azonban csak 4 százalékos volt a visszaesés (67 milliárd forint).
A vállalati beruházási kedv ugyanakkor továbbra sem egyenletes. A szövetség elnöke szerint a bizonytalanság elsősorban a KKV-k körében erős, míg a nagyvállalatok aktívabbak maradtak.
A támogatott konstrukciók adják a piac ötödét
A támogatott finanszírozások 2025-ben is kulcsszerepet játszottak: a teljes lízingpiac 20,9 százalékát adták finanszírozott összegben és 14,4 százalékát szerződésszámban.
Ha a személygépkocsi-finanszírozást kivesszük a képből, a termelőeszközöknél már 39 százalékos a támogatott arány, szerződésszámban 39,6 százalék.
A Széchenyi Kártya Program keretében 2025-ben 161 milliárd forint új finanszírozás valósult meg (29 százalékos növekedés), 10 708 szerződéssel. Az Exim lízingügyletei még dinamikusabban bővültek: 55,9 milliárd forint új finanszírozás (70 százalékos növekedés) 1 497 szerződés mellett.
A termelőeszköz-finanszírozásban a Széchenyi Kártya forintalapú konstrukciói a kihelyezések 62 százalékát adják.
Autófinanszírozás: továbbra is a piac gerince
A személygépkocsi-, kishaszonjármű- és motorkerékpár-szegmens 607 milliárd forint új kihelyezéssel a teljes piac 58 százalékát adta. Ez 10 százalékos növekedés 2024-hez képest.
A retail pénzügyi lízing volumene 484 milliárd forint volt 56 899 szerződéssel. Az új személyautók esetében a pénzügyi lízing penetrációja 27 százalék, a kishaszonjárműveknél 32 százalék. A finanszírozott járművek 80 százaléka új, 20 százaléka használt volt.
A flottakezelési szegmens 122,5 milliárd forintos új finanszírozást ért el (16 százalékos növekedés), miközben a szerződésszám 3,6 százalékkal nőtt. A tagi jelentések alapján a flottaállomány meghaladja az 50 ezer darabot, de a teljes piac mérete 100 ezer felett lehet.
Nagyhaszonjármű: megállt a drágulás
A nagyhaszonjármű-szegmensben 222 milliárd forint finanszírozás valósult meg 7 708 szerződéssel. A darabszám 3 százalékkal csökkent, de a finanszírozott összeg 4 százalékkal nőtt.
A lízingpenetráció itt a legmagasabb: 66 százalék a nagyhaszonjárműveknél és 70 százalék a nehézpótkocsiknál.
Az eszközök drágulása ebben a szegmensben 2025-ben megállt.
Mezőgazdaság: alacsony bázisról kapaszkodás
A mezőgazdasági gépek finanszírozása 93 milliárd forint volt (10 százalékos növekedés), de a 2022-es 132 milliárdos csúcstól még messze van. A szerződésszám 2 960 darab, 13 százalékos növekedéssel. A növekedés elsődleges oka a támogatások újraindulása volt, és a szövetség szerint ez 2026-ban is éreztetheti hatását.
Az építőipari finanszírozás 42,4 milliárd forintot tett ki, 19 százalékos növekedéssel. A nagyvállalatok aránya itt 52 százalék.
Az „egyéb gépek” kategóriában a szerződésszám 28 százalékkal nőtt, de a finanszírozott összeg 17 százalékkal csökkent (60 milliárd forint), ami arra utal, hogy kisebb értékű eszközök kerültek finanszírozásra.
Az IT és irodatechnika 4,3 milliárd forintos volumennel 28 százalékkal bővült, de továbbra is marginális súlyú.
Ezt tartogathatja 2026
A szövetség 2026-ra mérsékelt növekedéssel számol. A kamatkörnyezet alakulása kulcstényező lesz, ahogy az uniós források és támogatott konstrukciók fennmaradása is.
Kiemelt cél a lízingpenetráció növelése: Magyarországon az új eszközberuházások finanszírozásában a lízing aránya mindössze 12 százalék, miközben az európai átlag 28 százalék.
A szövetség 18 hónapos edukációs programot indít, digitalizációs előrelépést sürget (például a papíralapú forgalomba helyezési folyamatok csökkentését), valamint új, zöld és energiahatékony finanszírozási konstrukciók kidolgozását tervezi.
Hol tart a zöld forradalom?
Az ESG-jelentéstételi kötelezettség és a szigorodó fenntarthatósági előírások alapjaiban rajzolják át a hazai vállalati autóflották jövőjét. Bár a szabályozói környezet egyértelműen a teljes elektrifikáció irányába tereli a piaci szereplőket, a szektorok között jelentős különbségek mutatkozhatnak a felkészültségben.
Az Economx kérdésére Agárdi Marianna arról beszélt, hogy a változás lassan, de biztosan indult el, és leginkább a multinacionális hátterű nagyvállalatoknál érhető tetten. Ezek a cégek már nem csupán az anyavállalati elvárások miatt, hanem proaktívan keresik a megoldásokat, legyen szó a flották elektrifikációjáról vagy a munkavállalói otthoni töltés infrastrukturális támogatásáról.
Véleménye szerint aki egyszer elindult ezen az úton és megtapasztalta a technológia előnyeit, az a következő beruházásnál már nem fog visszalépni a hagyományos meghajtáshoz.
Ezzel szemben a KKV-szektorban még érezhető a bizonytalanság. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára szerint az Európai Bizottság bizonyos könnyítései és a szabályozás „felpuhítása” néhol zavart okozott a gépezetben, ami várakozó álláspontra késztette a döntéshozókat.