Idén 34. alkalommal adták át a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyet a díjátadást megelőző naptári évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot elérő, Magyarországon bejegyzett társaság kaphat meg.
A bírálóbizottság rekordszámú, összesen 91 pályázatot értékelt és 6 szempontot figyelembe véve választotta ki közülük az elmúlt év legsikeresebb innovációit.
A pályázati feltételeknek megfelelő pályázati anyagok összesítése alapján az idei díjra benevezett innovációk révén a pályázó vállalkozások összesen több mint 980 milliárd forint éves többlet árbevételt értek el, a megtakarítások, a környezeti terhelés csökkentése és egyéb pozitív hatások együttesen pedig további több mint 260 milliárd Ft értékű társadalmi hasznot eredményeztek.
A modern világban a versenyképesség alapja elsősorban a tudás és innováció alapú gazdaság. Az elmúlt több mint három évtizedben a magyar gazdaság kezdeti gyors felzárkózása elsősorban a külföldi technológia és tőke beáramlásának, majd a foglalkoztatottság növekedésének a gyümölcse volt. Amint ezek a források kimerültek, a felzárkózás lelassult. Az egy munkaórára eső termelékenység például az EU átlag 70 százaléka körül hullámzik 2010 óta. Nagyobb hozzáadott értéket produkáló hazai vállalatokra, tevékenységekre van szükség minél nagyobb számban, aminek eszköze a folyamatos és széleskörű innováció a gazdaságban és a társadalomban
– emelte ki dr. Pakucs János, a MISZ alapítója, tiszteletbeli elnöke, aki az elmúlt évtizedekben a magyar innováció elősegítéséért és népszerűsítéséért kifejtett munkássága elismeréseképpen a díjátadó eseményen átvehette a Magyar Innovációs Szövetség által az idei évben alapított Magyar Innovációs Életműdíjat.
„Az innovatív megoldások egyértelműen előre viszik a magyar gazdaságot. Mivel jelenleg globálisan a technológiai cégek döntő többsége és a kockázati tőke oroszlánrésze is az Egyesült Államokban és Kínában található, nem kérdés, hogy erre a kihívásra Európának és ezen belül Magyarországnak is érdemben válaszolnia kell. Jó látni, hogy az innovációra épülő ötletek idehaza szinte az összes vállalkozói szegmensben a mindennapi gyakorlat részévé válnak, jelenlétük folyamatosan erősödik” – hangsúlyozta beszédében Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Ez a program immár több mint három évtizede nem működhetne a szakmai partnereink nélkül. A Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a jegybank együttműködése is azt mutatja, hogy a magyar innováció ügye ma már nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap
– húzta alá az MKIK elnöke hozzátéve, hogy az idei pályázatra történő 91 jelentkezés az elmúlt évekhez képest többszörös növekedés.
A legtöbb pályázat ipari, illetve informatikai szakterületről érkezett, földrajzi tekintetben pedig a fele érkezett Budapestről. Nagy számú pályázatot adtak be startup vállalatok (az összes pályázat 16 százaléka) és a KKV-k (az összes pályázat 68 százaléka). Árbevétel vonatkozásában az innovációk által elért 980 milliárd Ft-ot meghaladó éves többleteredmény túlnyomó része (70 százalék) exportpiacon realizálódott.
Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a kutatások szerint a sikeres magyar középvállalatok háromszor annyit fordítanak fejlesztésre, mint az átlagos cégek, az eredményük azonban nem háromszoros, hanem ennél is nagyobb. Ez pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a tudásba és az innovációba való befektetés megtérül.
„Számunkra az innováció nem elméleti fogalom, hanem megvalósítható program. A gazdaság minden szintjén, a legkisebb vállalkozástól a legnagyobbig jelen kell lennie, mert tartós versenyképesség és exportképesség innováció nélkül nem létezik” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy az Innovációs Koalíció létrehozásával is az volt a céljuk, hogy a gazdasági szereplők, az állami intézmények és a szakmai szervezetek együtt dolgozzanak azon, hogy láthatóvá tegyük a legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő magyar vállalkozásokat.
„A rekordszámú pályázat, a startup pályázók számának jelentős növekedése, illetve a KKV-k magas aránya azt jelzi, hogy a megújított, jelölésre épülő pályázati rendszer jól vizsgázott, partnereink segítségével sokkal több innovatív vállalatot értünk el a Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásával. A szervezésben együttműködő szervezetek összesen 236 céget jelöltek kiemelkedő innovációs eredményeik alapján, közülük 56 nyújtott be pályázatot, vagyis a 91 pályázó közel kétharmadát valamelyik jelölőszervezet nominálta” – emelte ki Bőthe Csaba, a MISZ ügyvezetője, a szervezőbizottság elnöke.
Ők kapták a díjakat
A 2025. évi Magyar Innovációs Nagydíjat egy magyar családi tulajdonban lévő vállalat, a Kravtex-Kühne Csoport kapta az ultrakönnyű városi-elővárosi buszcsalád kifejlesztése és az ezzel elért üzleti eredmény elismeréseként. A Credobus a magyar Kravtex-Kühne Csoport autóbuszmárkája, a cégcsoport Mosonmagyaróváron és Győrben a kelet-közép európai régió egyik legnagyobb kapacitású buszgyárát működteti.
A Credobus 2021 óta több lépcsőben mutatta be újgenerációs termékcsaládját, a dízelüzemű Econell Next és a 100 százalékban elektromos meghajtású Electronell modellek számos újdonság mellett elsősorban a saját fejlesztésű futóművüknek és az önhordó vázszerkezetnek köszönhető ultrakönnyű súlyukkal emelkednek ki a mezőnyből.
A Credobus a dízel és az elektromos modelleket is önállóan fejlesztette, emellett a kiemelt rendszerintegrációs- és szoftverfejlesztési feladatok is Magyarországon valósultak meg. A buszokhoz közel 100 magyar kis- és közepes vállalkozás kapcsolódik gyártmányaival, az e-buszok sorozatgyártásának megkezdése pedig közvetlenül közel 500 magyar munkahely megőrzéséhez járul hozzá.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén első alkalommal kiírt 2025. évi KKV Innovációs Díjában a Webwise Hungary Kft. részesült a magyar cégek export piacra lépési lehetőségeinek elősegítését segítő Syncee nevű új kereskedelmi rendszeréért, amely összekapcsolja a különböző e-kereskedelmi platformokon működő webáruházakat, lehetővé téve számukra, hogy egymás termékeit is értékesítsék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Ipari Innovációs Díjat az Omixon Biocomputing Kft. kapta a NanoTYPE és NanoTYPE HLA 11 Plus transzplantációs genetikai tesztek kifejlesztéséért. A cég a termékeit a világ minden tájára exportálja, a nemzetközi piac vezető középvállalatai közé tartozik.
A szintén a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Informatikai Innovációs Díjban a PCB Design Kft, és a megvalósításban közreműködő CAD-Terv Mérnöki Kft. részesült a QM kvantumvezérlő hardverplatform kifejlesztéséért.
Az Agrárminisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Agrár Innovációs Díjjal a Hevesgép Kft.-t díjazták a Megnövelt teljesítményű silókombájnokhoz igazított új generációs rendfelszedő család kifejlesztéséért. A vállalat csaknem 70 éve foglalkozik mezőgazdasági gépek gyártásával, az 1993-ban privatizált cég ma Heves város egyik legnagyobb munkaadója. A cég fő profilja a gabonatermesztéshez szükséges eszközpark fejlesztése és gyártása.
Az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Energetikai Innovációs Díjat a CoreComm SI Kft. érdemelte ki egy tetőcserépbe integrált napelemes rendszer kifejlesztéséért.
A szintén az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban a Virgin Oil Press Kft. részesült a Vegyszermentes, hulladék nélküli élelmiszeripari értékmentés kidolgozásáért. A cég napraforgóból készít növényi italt, elsőként a világon ők kísérletezték ki ezt a terméket, de sok más egyedi élelmiszertermék is kapcsolódik a cég nevéhez.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2025. évi Iparjogvédelmi Innovációs Díját a Pro Patria Electronics Kft. kapta a “PASR-17c Pointer” nevű passzív radar megoldás kifejlesztéséért. A „Beagle” névre keresztelt felderítő radarrendszer a legsikeresebbnek nevezhető a maga kategóriájaban, amennyiben az üzemelő egységek számát, illetve ha a rendszer széleskörű alkalmazását vesszük figyelembe.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2025. évi DeepTech Díjában az eChemicles Zrt. részesült a Zöld vegyi anyagokat előállító CO₂-elektrolizáló rendszer kifejlesztéséért.
A Magyar Innovációs Szövetség 2025. évi Startup Innovációs Díja a Kodesage Zrt.-hez került a Generatív mesterséges intelligenciával támogatott nagyvállalati szoftverfejlesztési automatizáció kifejlesztéséért. A cég helyben telepített mesterségesintelligencia-platformot fejleszt, amely az informatikai rendszerek megértésére, dokumentálására és karbantartására szolgál, ezzel is támogatva a mérnökcsapatokat.