A január végi szélvihar pusztításai nyomán csak a lakásbiztosításokhoz kapcsolódó bejelentések száma meghaladta a huszonhétezret. Ezekre a biztosítók közel 2,85 milliárdnyi összeget fizettek már ki, illetve tartalékoltak kárrendezésre. A fenti adatokhoz társul még az ipari létesítményekből és közintézményekből érkező több mint ezerötszáz bejelentés, illetve a 720 millió forintot meghaladó előzetes kárösszeg. Összesen tehát három és fél milliárd forintnyi lehet egyetlen nap viharszámlája.

 

Hagyományosan a május-augusztusi időszak számít a viharszezonnak, és a Mabisz az elmúlt évtizedben ezen négy hónap adatait szokta összegezni. A biztosítók ezen időszak alatt tavaly több, mint 9,1 milliárd forintot fizettek ki közel kilencvenötezer, a lakásbiztosítási szerződések alapján érkezett bejelentésre. Egyedül az összegzések 2010-es, kiindulási éve terhelte meg jobban a társaságok kasszáit. (Ezekben a számokban nincsenek benne a mezőgazdasági károk és az időjárás következtében az ipari létesítményekben, közintézményekben stb. keletkezett rongálódások.)

Nem volt még ilyen durva vihar

 

A fenti statisztika jól mutatja, milyen nagyságrendű károkat okozott a január 30-i szélvihar. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a viharszezon kitolódik a téli vagy az őszi hónapokra is: 2017-ben például októberben volt milliárdos kárkifizetést követelő vihar. 2020-ban pedig szintén a február hagyott maga után három milliárdos viharszámlát – igaz, akkor egy hónap mérlegeként.

 

A bejelentések főként ahhoz kapcsolódtak, hogy a szél megbontotta a tetőt, megrongálódott a cserép, pala, kúpcserép, kémény, valamint a kerítés, vakolat, ablak, ajtó, kocsibeálló, redőny. A lakossági átlagkárok társaságonként 100-120 ezer forint körül alakultak. A biztosítók által a már kifizetett vagy a kifizetésre tartalékolt összegek is jelzik, hogy viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni a megemelkedett építkezési, újjáépítési költségeknek, építőanyag áraknak köszönhetően.

Ez a teendő viharkár esetén

 

Az ügyfelek bejelentéseiket személyesen, telefonon, vagy akár e-mailen is megtehetik. A legtöbb biztosító a gyorsabb és kényelmesebb kárrendezési folyamat érdekében online kárbejelentési, esetleg kárrendezési lehetőséget is kialakított a honlapján, élő videós kárfelvételre is van már példa. A kárszemléig csak a legszükségesebb állagmegóvási munkálatokat végezzük el, és lehetőleg készítsünk mindenről fényképfelvételeket, akár okostelefonunk segítségével.

 

A január végi vihar további jellemzője, hogy nem lokálisan pusztított, hanem szinte az ország teljes területén: különösen sok bejelentés érkezett Budapestről, Bács-Kiskun, Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Fejér megyékből, valamint Kecskemétről, Szolnokról, Ceglédről, Nagykőrösről, Gyálról, Mezőtúrról, Karcagról.

 

Ezen túlmenően is nagy károkat okozhatott a vihar a lakosságnak, mivel a biztosítókhoz csak a lakásbiztosítási szerződéssel rendelkezők tudtak fordulni, ám nagyjából minden negyedik ingatlan nem rendelkezik biztosítással.