Nem Magyarország az egyetlen ország, ahol a politikusok megpróbálják befolyásolni a monetáris politikát - hangsúlyozták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. William Jackson, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a jegybanki függetlenség általános felzárkózó térségi helyzetéről szóló elemzésében Magyarországot ugyanakkor mégis "figyelemreméltó kivételnek" nevezte. Véleménye szerint ugyanis Matolcsy György MNB-elnöki kinevezése felveti azt a lehetőséget, hogy a magyar jegybank az inflációkövetést előíró mandátumra kevés figyelmet fordítva folytatja a kormány növekedésösztönző terveit támogató monetáris enyhítést.
A Capital Economics londoni elemzője szerint ez gyengítené az MNB függetlenségét és hitelességét.
Máshol is próbál a politika befolyásolni
Jackson az elemzésben ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a politika Magyarországon kívül más országokban is igyekszik befolyást szerezni a pénzügypolitika felett. A legutóbbi időben Lengyelországban, Oroszországban, Törökországban és Thaiföldön is vezető kormánytisztviselők követeltek alacsonyabb jegybanki kamatokat, Indonéziában az államfő a jelenlegi pénzügyminisztert jelölte a központi bank következő elnökének, és Oroszországban is egyre több találgatás szól arról, hogy a nyáron egy kormányzati szövetséges kerül az orosz jegybank élére - áll a Capital Economics elemzésében.
Részben a fejlett gazdaságokban elhangzott hasonló felhívások ösztönözhették a felzárkózó térség politikusait arra, hogy a monetáris politika lazítását követeljék. Az utóbbi hetekben például a japán jegybank azzal került a lapok szalagcímeibe, hogy emelte az inflációs célt, miután az új japán kormány erre felszólította.
Jackson szerint ugyanakkor valószínűleg alaptalanok azok a félelmek, hogy a felzárkózó térségben a helyi jegybankok függetlenségének két évtizede zajló erősödési folyamata - amelyet az infláció markáns csökkenése kísért - most visszafordulna. Abban, hogy pénzügyminisztereket neveznek ki a jegybankok élére, nincs semmi újdonság, és ez nem is károsítja feltétlenül a monetáris politika döntéshozatali hitelességét. Augustin Carstens például, aki 2010-ben a mexikói pénzügyminiszteri tisztségből került a jegybank élére, széleskörű piaci megbecsültségnek örvend.
Vitatott döntés Matolcsy kinevezése
Matolcsy György kinevezése ugyanakkor azért ennyire vitatott döntés, mert nemzetgazdasági miniszterként ő volt a fő proponálója a kormány "unortodox" költségvetési politikájának, amely károsította a befektetői bizalmat - vélekedett a Capital Economics elemzője.
Jackson szerint mindazonáltal az összkép változatlanul azt mutatja, hogy a felzárkózó gazdaságok jegybankjai ma sokkal függetlenebbek és hitelesebbek, mint két évtizeddel ezelőtt.
Az elemző szerint valójában az is a felzárkózó térségi központi bankok függetlenségére vall, hogy a helyi politikusok a monetáris politika lazítását követelik. Ugyanis e követelések egyik lehetséges értelmezése az, hogy a politikusok azért adnak hangot nyilvánosan elégedetlenségüknek, mivel alig van közvetlen befolyásuk a monetáris döntésekre.
Ennek további bizonyítéka, hogy a piacokat a jelek szerint nem nagyon rázzák meg a jegybanki kamatcsökkentésekre vonatkozó politikusi felhívások.
Mindezt egybevetve, vannak aggályos jelenségek a felzárkózó térségi jegybankok függetlenségével kapcsolatban - ezek közül a leginkább figyelemreméltó Magyarország -, összességében azonban a felzárkózó gazdaságok központi bankjai egyre inkább autonómnak és hitelesnek tűnnek - áll a helyzetértékelésben.
AZ MNB hozzányúlhat a devizatartlékhoz
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport közgazdászai az MNB élén lezajlott váltás utáni helyzetről azt valószínűsítették, hogy a monetáris politika enyhítésének fő csatornája továbbra is a kamatcsökkentés marad, de lehetséges ennek kiegészítése a bankoknak nyújtandó, célzott hitelezés-támogató finanszírozással.
A cég elemzői szerint várható az is, hogy az MNB ismét hozzájárul devizatartalékaiból a devizaalapú hitelállomány csökkentését célzó kormányzati programokhoz. A JP Morgan szakértői szerint a gyengébb forinttal szembeni jegybanki tűrésküszöb a magyar gazdaság devizaadósság-kitettségének csökkenésével arányosan emelkedhet, és ezzel szélesedhet a kamatcsökkentési mozgástér is.
Mindezek alapján az elemzők nem zárták ki azt, hogy az MNB a JP Morgan jelenlegi prognózisában szereplő 4,50 százalékos idei kamatmélypont alá csökkenti irányadó kamatát.
A JP Morgan közgazdászai ugyanakkor valószínűtlennek nevezték, hogy a magyar jegybank mennyiségi enyhítésbe - vagyis likviditáspótló célú másodpiaci állampapír-vásárlásba - kezdene. Ezt a monetáris eszközt az MNB eddig szigorúan csak válságkezelésre használta, 2008 végétől, amikor e fellépés ellensúlyozta a külföldi tulajdonban lévő magyar állampapírok nagyarányú eladási hullámát és javította a másodpiaci likviditást.
Jelenleg azonban bőséges a forintlikviditás, és nincs érdemi likviditási stresszhelyzet az állampapírpiacon - hangsúlyozták a JP Morgan szakértői.