Miért most jött el az ideje annak, hogy a vállalkozások is 3 százalékos kamattal vehessenek fel hitelt?
Az elmúlt időszakban világossá vált, hogy a magyar KKV-k versenyképességének kulcstényezője a finanszírozási költségek csökkentése. Legkésőbb a Demján Sándor Program keretében a Széchenyi Kártya Program MAX+ konstrukciókban tavaly ősszel, majd idén februárban végrehajtott kamatcsökkentések után nyilvánvalóvá kellett lennie mindenki számára, hogy nem igaz, hogy a vállalkozói hitelkereslet „kamatérzéketlen” lenne.
A számok egyértelműek: a beruházási hiteleknél a tavaly megindult kamatcsökkentés előtti időszakban a havi igénylések volumene 30 milliárd forint alatt maradt, míg a kétlépcsős csökkentés után közel 50 milliárd forintra ugrott. Az igénylések havi darabszáma 1200-ról 1800 fölé emelkedett. A likviditási hiteleknél a tavaszi 50 bázispontos csökkentés hatására az igénylésszám 2,5-szeresére, havi 1000 körüliről 2500 fölé nőtt, és az igényelt összeg 60 milliárdról 110 milliárd forint fölé emelkedett.
A vállalkozói érdekképviseletek – a Kamara, a VOSZ és más szakmai szervezetek – egyértelműen és következetesen jelezték, hogy a kamatkörnyezet gátolja a fejlesztéseket. Főleg annak fényében, hogy az exportáló nagyvállalatok számára továbbra is lehetőség, hogy a forintforrásokhoz képest alacsony, 2-3-4 százalékos kamat mellett vehessenek fel hitelt. Az, hogy egy magyar piacra termelő vállalkozásnak ennek a kamatköltségnek három-négyszeresét kell kitermelnie, olyan tartós versenyhátrányt okoz, amely csak mélyíteni képes a hazai kkv-k és a multik között fennálló különbségeket. Ez az, amit sokan nem látnak, akik bírálatot fogalmaznak meg azzal kapcsolatban, hogy miért van szüksége a magyart vállalkozói világnak támogatott hitelre – egyszerűen csökkenteni kell a finanszírozási gap-et. Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megválasztása óta komolyan lobbizott az újabb kamatcsökkentésért, a kormány pedig ehhez most tudta hozzátenni a kamattámogatáshoz szükséges költségvetési többletforrást.
Hogyan indult az új 3%-os konstrukció? Mekkora az érdeklődés?
Az indulás gyakorlatilag „berobbant” a piacra, ezzel is igazolva azt az előzetes vélekedést, hogy ha olcsóbbá tesszük a forrást, az azonnal élénkíti a gazdasági aktivitást.
Az első 3 hétben 3400 vállalkozás nyújtott be hiteligényt, az igénylések összege meghaladta a 200 milliárd forintot.
Ez az előző év azonos időszakához képest háromszoros igénylésszámot és nagyjából kétszeres volumenű hitelösszeget jelent. Mindez
Ami érdekes, hogy bár most a likviditási típusú hitelek kamatszintje csökkent 4,5-ről 3 százalékra, az igénylésekben nem látszik elcsúszás: a beruházási igények aránya továbbra is 30-40 százalék körül mozog. Ez azért fontos, mert azt üzeni: a cégek nem csupán a működésüket akarják stabilizálni, hanem fejleszteni is szeretnének.
A legnagyobb érdeklődés egyébként a mikro- és kisvállalkozói körből érkezik, ami azt mutatja, hogy – ahogy ezt már a Széchenyi Kártyánál egyébként megszokhattuk - a program nem „felülről lefelé” építkezik, hanem valós vállalkozói igényeket szolgál.
Meglepte önöket a kereslet intenzitása? Mire számítanak a folytatásban?
A dinamika valóban erősebb volt a vártnál, hiszen két hét alatt lényegében egy teljes hónapnyi igény futott be. Ugyanakkor az is látható, hogy sok vállalkozás előre készült, és az érdeklődés még csak most ér a hiteligénylések fázisába. A következő hetekben további erősödést várunk.
Fontos ugyanakkor azt is tudatosítani, hogy a kereslet a jövőben is erős lesz. A következő hetekben, de kiváltképp a jövő év elején nem csak az új hiteligénylések lesznek jelentősek: tavaszig komoly megújítási hullám érkezik a folyószámla- és forgóeszköztermékeknél. Ez egyszerre igényel erős front-office jelenlétet és precíz kapacitásmenedzsmentet a KAVOSZ-nál és a banki oldalon egyaránt.
Bírni fogják?
Országszerte 202 KAVOSZ-ügyintéző dolgozik a Kamara, a VOSZ és a KAVOSZ irodáiban. Fontos, hogy felkészültek legyünk, hiszen a KAVOSZ az első „kapu” – itt találkozik először az igény a rendszerrel. Ehhez jön még a banki oldalon működő teljes háttér. A terhelés valóban intenzív, de a kollégák bírják a tempót – és a vállalkozók is érzik, hogy valódi segítséget kapnak.
De javítani mindig lehet és kell is.
Gyakori visszajelzés, hogy a folyamat túl időrabló, s ezen akkor is változtatni kell, ha a Széchenyi Kártya konstrukció adminisztrációja lényegesen egyszerűbb, mint amit például az EU-s források igénybevétele állít a vállalkozások elé.
A mostani kamatcsökkentés idejére pedig elkészült és használható a vállalkozások számára az időpont-foglaló rendszer, amely révén előre tervezhető időpontra tudnak érkezni a KAVOSZ ügyfélpontokra, s így a várakozási idő megspórolható.
De a háttérterületek fejlesztése is fontos, hiszen a teljes ügyintézési idő mintegy 75 százalékát jelenleg a dokumentumkezelés viszi el. Ezt legalább 50 százalékkal szeretnénk csökkenteni. Ennek során – részben meghallva a kereskedelmi banki partnerek kérését is - folyamatban van az ügyfélút digitalizációja és a banki háttérrendszerekkel való adatkapcsolat egyszerűsítése is. Már elindítottuk egy mesterséges intelligencia-alapú dokumentumszkennelő és -feldolgozó rendszer pilotját, amely automatikusan előkészíti az iratokat a bírálati folyamat számára. A cél persze az elégedett ügyfél és a folyamatok felgyorsítása, szeretnénk elérni a mostani 4–5 hetes átfutási idő látványos rövidülését.
A KAVOSZ az elmúlt hetekben országos road-show-t tartott, ahol már bemutathatták az új lehetőségeket. Mit tapasztaltak, mi érdekli a vállalkozásokat?
A roadshow során Debrecentől Veszprémig, Győrtől Békéscsabáig minden helyszínen kaptunk közvetlen visszajelzéseket – és mi ezeket az eseményeket kifejezetten ezekért a visszajelzésekért, az első kézből gyűjtött tapasztalatokért is szervezzük. Maga a Széchenyi Kártya Program fejlesztése az indulása óta folyamatos – minden igényre megpróbáltunk és a jövőben is megpróbálunk termékszintű választ találni – nem véletlen, hogy jelenleg 7 különböző Széchenyi Kártya termék érhető el a kínálatban.
Természetesen látható volt, hogy a vállalkozók értékelik a fix, alacsony kamatot – főként most, hogy bizonytalanabb a gazdasági környezet. Ha két mondatban kellene megfogalmaznom a fő állításukat, az valahogy így hangzana: „Likviditás nélkül nincs növekedés. És növekedés nélkül nincs jövő.”
De azt gondolom, az is üzenetértékű, hogy a vállalkozók kritikusak önmagukkal szemben is, érzik, tudják, hogy a lehetőségekkel felelősen kell élniük, a fejlesztések során a termelékenység növelésére a korábbiaknál sokkal komolyabb hangsúlyt kívánnak helyezni. Nem lehet véletlen, hogy
az új, 3 százalékos vállalkozói hitelből a legtöbben valamilyen digitalizációs fejlesztést (is) meg akarnak valósítani, mert érzik, ez elengedhetetlen lesz versenyképességük erősítéséhez.
Miben tud segíteni ebben a folyamatban a most induló KKV Programiroda?
Örültünk a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezésének, mert a roadshow is világosan jelezte, hogy a vállalkozások számára nem csak információra, hanem konkrét segítségre van szükség. A KKV Programiroda ezért reményeink szerint nem „kirakat”, hanem aktív ügyintézési platform lesz. Mi komolyan tervezünk ezzel. Rendszeresen jelen leszünk vidéki és fővárosi fórumokon, személyesen válaszolunk a felmerülő kérdésekre, és nem engedjük, hogy bárki a túlzott adminisztráció miatt essen el a kedvezményes forrástól.