Az euró tegnap 254 forintig erősödött, ami a sávközéptől számított 8 százalék, holott a magyar deviza múlt csütörtökön még 10 százalék fölött állt. Piaci vélemények szerint a forint gyengülése akár tartós is maradhat, ha a külföldi szereplők szabadulni akarnak magyarországi befektetéseiktől, mivel nem várnak a piacot kedvezően befolyásoló magyarországi híreket, így új terepet keresnek. Az államháztartási hiány növekedése esetén újra a befektetői figyelem középpontjába kerülhet az ikerdeficit problémája, ami könnyen a forint további gyengülését okozhatja – véli Barcza György, az ING Bank közgazdásza. A Citigroup legújabb jelentése szerint a közép-európai régió magas hozamszintje még mindig vonzó, de a befektetők egyre érzékenyebbek a rossz fiskális adatokra és az euró bevezetésével kapcsolatos bizonytalanságokra. Más vélemények szerint néhány nagy devizapiaci ügylet okozza a forint árfolyamának látványos zuhanását. A NAPI Gazdaságnak nyilatkozó makroelemzők prognózisainak átlaga szerint májusban 80 milliárd forint volt az államháztartás hiánya, így az év első öt hónapja alatt összesen 480 milliárd forintot tett ki a deficit. Az éves előirányzat 832 milliárd forint, azaz a várakozások szerint január és május között a tervezett hiány 57 százaléka teljesült, szemben az időarányos 41,6 százalékkal. Az előrejelzések széles skálán mozogtak, a legderűlátóbb elemző 32 milliárd forint deficitet valószínűsít, de akad olyan szakértő, aki 120 milliárd forintra teszi a bevételekkel nem fedezett kiadások nagyságát. A viszonylag alacsony hiányt jósló prognoszták azzal indokolják derűlátásukat, hogy a május 1-jei ünnep miatt a közszférában 26,5 milliárd forint májusi bért már áprilisban átutaltak, így ez az összeg ezúttal nem terheli a kiadási oldalt. A pesszimista elemzők ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy az előrehozott bérkifizetés nem ellensúlyozza az áprilisban rekordszintre – 170 milliárd forintra – emelkedő áfabevételek visszaesését. Áprilisban 118 milliárd forint volt a deficit, ami kellemetlen meglepetésként érte az előzetesen mintegy 50 milliárd forinttal jobb szaldóra számító elemzőket. A piaci elemzők többsége nem bízik a kormány idei deficittervében, az átlagos előrejelzés a tervezett 832 milliárdnál mintegy 200 milliárd forinttal magasabb hiánnyal számol. A kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok ellenére is optimista azonban László Csaba pénzügyminiszter, aki szerint valódi kockázatok a költségvetés kiadási oldalán vannak, a bevételi oldal pedig pótlólagos lehetőségeket rejt. A kormány határozottan elkötelezett a vállalt hiánycél mellett, és készek vagyunk korrekciót végrehajtani, ha szükséges, de a költségvetés módosítására még csak nem is gondolunk – jelentette ki tegnap a miniszter, aki a vártnál rosszabb GDP-adat pénteki megjelenése után is cáfolta, hogy pótköltségvetésre lenne szükség. A pénzügyi tárca ma délután teszi közzé az adatokat.