Lassul a magyar gazdaság - itt az új prognózis

Az ipari termelés 2016 egészében 5,5 százalékkal nőhet. Az építőipar számára kedvező hírek - az EU-források kifizetésének gyorsítása, a csok-hatás - valósággá válása inkább csak a második félévben várható, így 2016-ban 5 százalék körüli termelés-csökkenés valószínű. A kiskerforgalomra a vasárnapi nyitva tartás újraengedélyezése gyorsítólag, a pénztárgépek NAV-hoz kötése kiváltotta fehéredési hatás kifutása viszont fékezőleg hathat.

A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5 százalék körüli visszaesése. Ez utóbbit az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága magyarázza - vélik a GKI kutatói.

Éves átlagban idén 0,8 százalék körüli infláció várható. A reálkeresetek 2016-ban várhatóan 5 százalék feletti, a reáljövedelmek 3 százalék feletti ütemben növekednek. Ez élénkítheti a fogyasztást, melynek üteme a tavalyi 2,6 százalék után idén legalább 3 százalék lesz.

A magyar kormány március végén 762 milliárdról 1063 milliárd forintra emelte idei pénzforgalmi szemléletű hiányát, feltehetőleg elsősorban az EU-tól érkező támogatások jelentős idei megelőlegezési szükséglete miatt. Ez nem érinti az EU által figyelt un. eredményszemléletű hiányt, a GDP-arányos államadósság viszont csak minimálisan javulhat. A 2017-re előirányzott deficit korábban ígértnél 0,7 százalékponttal magasabb, 2,5 százalékos aránya, az MNB alapítványai körüli botrányok aligha javítják a nemzetközi hitelminősítő szervezetek véleményét, vagyis nem hozzák közelebb Magyarország befektetői kategóriába való átsorolását - vélik a kutatók.