Rendkívül magas munkaterhelésnek vannak kitéve a magyar pedagógusok, és ez látszik a legfrissebb OECD-jelentésben is, ezt mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Economxnak. A kormány kommunikációját megcáfolja a jelentés, és a szakszervezeti elnök szerint változásra van szükség, mert ilyen munkaterhek mellett nagyon gyorsan kiégnek a pedagógusok.
Az OECD Nemzetközi Tanítás- és Tanulás Vizsgálata (Teaching and Learning International Survey) vagyis a TALIS-eredmények szerint a magyar pedagógusok – akik teljes munkaidőben dolgoznak –, arról számoltak be, hogy a heti összes munkaidejük 43,2 óra, ami magasabb az OECD 41 órás átlagánál. A magyarországi tanárok teljes munkaideje 1,6 órával nőtt 2018 óta. A pedagógusok heti 22,9 órát töltenek a tanítással, hasonlóan az OECD átlagához, ahol 22,7 óra a tanítással töltött idő. Ugyanakkor hetente adminisztrációval több mint három órát kell foglalkoznia a hazai tanároknak.
A pedagógusok is stresszesek és nem érzik magukat megbecsülve
Kiemelték a jelentésben, hogy a egyik legnagyobb stresszforrás a túl sok adminisztratív feladat (55 százalék), és a túl magas óraszám (46 százalék). A 30 év alatti tanárok ugyanolyan arányban stresszesek, mint az 50 éves vagy annál idősebb kollégáik.
Magyarországon a tanárok csupán nyolc százaléka érzi úgy, hogy a társadalomban megbecsülik, ami az OECD átlaghoz képest, ami 22 százalék rendkívül alacsony. 2018 és 2024 között ez az arány 3 százalékponttal csökkent.
Totyik Tamás erre úgy reagált, hogy az elmúlt években a pedagógus tiltakozások miatt az oktatási kormányzat, hatékonyan amortizálta a pedagógus társadalom megítélését, ezért nem csodálkozik ezen az adaton.
Ötvenéves a többség
A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon a tanárok átlagos életkora 49 év, ami magasabb, mint az OECD-átlag, ahol 45 éves a pedagógusok többsége. Hazánkban az ötven év feletti vagy ennél idősebb tanárok aránya is magas, jóval meghaladja a 37 százalékos OECD-átlagot.
Nagyon kevés a fiatal tanár, csupán a pedagógus 5 százaléka tartozik a 30 év alattiak közé, az OECD-országokban pedig dupla ennyien (10 százalék) vannak. A tanulmányban kiemelték, hogy 2018 óta Magyarországon az 50 éves és annál idősebb tanárok aránya 5 százalékponttal emelkedett. A pedagógusok közel 80 százaléka nő, ez is magasabb a 70 százalékos OECD adatnál. A női tanárok aránya 2018 és 2024 között nem változott Magyarországon.
Számos oktatási rendszer kénytelen volt online vagy hibrid tanulást használni a COVID-19 világjárvány idején, és néhány rendszer meg is tartotta ezeket a módszereket, az OECD-országokban ez eléri a 16 százalékot is. Magyarországon a tanároknak csupán két százaléka dolgozik olyan iskolában, ahol legalább egy leckét hibridként vagy online tanítottak az elmúlt hónapban – olvasható a kutatásban.
A magyar oktatási rendszerben főleg jogi problémák miatt a távol lévő diákok online bekapcsolása az oktatásba nem megoldott. A pandémia alatti kényszermegoldás, a digitális oktatás, nem hozott módszertani megújulást a magyar közoktatásban – reagált Totyik Tamás. Inkább a pedagógusok szülőkkel való kapcsolattartása terén marad meg a digitális tér.
Kopogtat az AI az oktatásban is
A tanárok negyede számolt be arról, hogy mesterséges intelligenciát (AI) használt a munkájában, szemben az OECD-országos 36 százalékos átlagával. Azok közül a tanárok közül, akik arról számoltak be, hogy nem használták az mesterséges intelligenciát tanítás alatt a felmérést megelőző 12 hónapban, 82 százalék számolt be arról, hogy nem rendelkezik az AI használatával kapcsolatos ismeretekkel és készségekkel.
A pedagógusok 38 százaléka pedig azt mondta, hogy az iskolája nem rendelkezik az AI használatához szükséges infrastruktúrával, az OECD-átlag is hasonló ezen a területen (37 százalék).
A tanárok 94 százaléka „egyetért” vagy „erősen egyetért” abban, hogy iskolájukban a tanárok egymásra támaszkodhatnak, itt az OECD átlag 86 százalék. A többség jó szakmai kapcsolatban van az iskolája igazgatójával, a felmérés szerint a hazai tanárok 86 százaléka mondta ezt.
A 2024-es felmérés szerint a fizetésével csak a pedagógusok negyede elégedett, az OECD országokban viszont ez magasabb, ott a tanárok 39 százaléka érzi megfelelőnek a bérét. 2018 és 2024 között a magyarországi tanárok elégedettsége a fizetésükkel nem változott.
Ez az adat mára viszont valószínűleg változott, mert a tavalyi béremelést még nem tartalmazhatja a kutatás, amikor a diplomás átlagbér 72 százalékára felzárkózott a pedagógusok fizetése
– mondta Totyik Tamás.
Azzal folytatta, hogy megjelent a z-generáció az oktatási munkaerőpiacon, számukra pedig nem ez az álompálya – véli a PSZ elnöke. Úgy fogalmazott a tanárképzés szakmailag igen, de mentálisan kevésbé készíti fel a pedagógusokat a pályára. A gyakorló iskolák jelentős része védett környezet, ott jobb képességű tanulók vannak. Amikor a pályakezdő pedagógusok hátrányos helyzetű településen próbálnak elhelyezkedni, ahol problémásabb diákok vannak, onnan elmenekülnek.
Az OECD adatok is ez erősítik meg. A TALIS-felmérés szerint a 30 év alatti magyarországi tanárok ötöde valószínűleg a következő öt évben elhagyja a tanítást, ez az arány hasonló az OECD átlaghoz, és ez a részarány sem változott 2018 óta.