Lassult a kórházi adósságok növekedése, de nem állt meg, ez derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adataiból. A magyar kórházak és háttérintézményeik június végén 31 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt, az egyetemi klinikákkal együtt a tartozásállomány 49,2 milliárd forintot ért el, mondta lapunknak Rásky László, az  Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.

Felidézte, hogy egy hónappal korábban május végén 47,7 milliárd forinttal tartoztak az intézmények a beszállítóknak. Az államkincstár azt közölte, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett 553 intézményből mind teljesítette kötelezettségét. Az adós intézmények száma 186 volt, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 85 intézmény rendelkezett.

Az egyetemi klinikák tartozásai összesen 18,2 milliárd forintra rúgnak június végén:

  • a Debreceni Egyetem 6,1 milliárd forintot;
  • a Pécsi Tudományegyetem 5,1 milliárd forintot;
  • a Semmelweis Egyetem 0,9 milliárd forintot;
  • a Szegedi Tudományegyetem 6 milliárd forintot görget maga előtt.

Nyárra 50 milliárd forintra nőtt az adósság

Június végére egy hónap alatt "csak" 1,5 milliárd forinttal emelkedett az adósság, miközben áprilisról májusra pedig 6,7 milliárd forinttal nőtt a tartozásállomány. 

Igazság szerint az idei évre biztosított 150 milliárd forintos pluszforrásnak pontosan ilyen, az adósság növekedését mérséklő szerepet kellene betöltenie

 – fogalmazott Rásky László az Economxnak.

Hozzátette: a kisebb mértékű növekedés konkrét okairól az adatok alapján nem lehet sokat tudni, de a következők feltételezhetők. A 60 napos fizetési határidő miatt a rendelések hatása elhúzódva jelentkezik – tehát a mostani kisebb növekedés oka a beszerzések hónapokkal ezelőtti visszaesése. Ez valószínűleg összefügg a nyári időszakkal, de azzal is, hogy a kórházak feltételezhetően az év első három hónapjában növelték a készleteiket. Talán azért, hogy valamennyire kivédjék az idei infláció negatív hatásait – fogalmazott a főtitkár.

Ugyanakkor a tolerálható adósság  – ez évi maximum 80 milliárd forint lehet – bevezetésével az intézményvezetőknek is jobban oda kell figyelniük a tartozásállomány alakulására, különösen a 60 napon túl lejárt kötelezettségekre. Ez a korábbiaknál is feszesebb gazdálkodási kötelezettséget ró a kórházakra, de nem kizárt, hogy teljesítményt visszafogó hatása is van – mondta az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.

Még mindig a beszállítók viselik a legnagyobb kockázatot

Az orvostechnikai beszállítók is érzik a 150 milliárd forintos pluszforrás jótékony hatásait. Erről egyébként  tavaly döntöttek a parlamentben, és az intézmények havi 12,5 milliárd forintos bontásban kapják meg ezt az összeget.

Ugyanakkor Rásky László hangsúlyozta, hogy továbbra is komoly kockázati tényezőt jelent a tolerálható adósság magas szintje.

Nem beszélve arról, hogy szakmai körökből is egyre gyakrabban hallani, hogy a teljesítmény drasztikus visszafogása nélkül – ami pedig nem érdeke sem a betegeknek, sem a finanszírozónak – az intézményrendszer valószínűleg nem fogja tudni tartani a tolerálható adósságként meghatározott 80 milliárd forintot – árulta el a szektorban hallható háttérinformációkat a szakértő.

Kiemelte, hogy a tartozások volumene ugyan kevesebb, mint tavaly ilyenkor, – 2024 nyarán már bőven 80 milliárd forint feletti volt a kórházakban felhalmozódott tartozásállomány – az elmúlt két és fél év történései és hatásai miatt a beszállítók számára ez a mérték nem elfogadható, még akkor sem, ha az adósságmentes működés bár elvárható lenne, de arra a realitások szintjén egyelőre nincs kilátás. 

A jelenleg a kórházak finanszírozásának átalakítása zajlik. Vagyis az új modell, amiről Ivády Vilmos, közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának mesteroktatója korábban egy egészségügyi konferencián is beszélt, továbbra is a beszállítók számára jelent kockázatokat, ami nemcsak nem korrekt, de az orvostechnikai beszállítók szerint tarthatatlan is. Ezért Rásky László hangsúlyozta: továbbra is azt gondolják, hogy az ősz folyamán évközi adósságrendezésre lenne szükség.

Arról is beszélt lapunknak, hogy a jövő évi költségvetésben újabb 80 milliárd forint beépülő forrás szerepel, ami az adósságnövekedés mérséklését szolgálja.

Cél a 60 napon túli tartozások leszorítása

Május végén egyeztettek a Belügyminisztériumban (BM) a Lengyel László helyettes államtitkár vezette Kórházi Adósságkezelés Munkacsoportban. Az egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkár azt mondta, hogy a BM célja az, hogy a pluszforrások révén a 60 napon túl lejárt tartozásállomány megszűnjön, vagy legalábbis minimális legyen. 

Jelenleg az egyetemi klinikák 60 napon túli tartozásairól vannak adatai az OSZ-nek:

  • a Debreceni Egyetem lejárt adósságainak 4 százaléka 60 napon túli;
  • a Semmelweis Egyetemnél ez az arány 5 százalék körüli;
  • a Pécsi Tudományegyetem esetében 10 százalék;
  • a Szegedi Tudományegyetemen pedig a tartozások 13 százaléka meghaladja a 60 napot.

Kérdésre válaszolva a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kirúgott főigazgatójával  Kiss Zsolttal kapcsolatban Rásky László kiemelte: hogy miközben az elmúlt egy-két évben a BM illetékes vezetői nem győzték hangsúlyozni, hogy eltökélt szándékuk a NEAK biztosítói szerepének erősítése, a valóságban ez nem történt meg. Az orvostechnikai ágazatban az volt az érzésük, hogy a NEAK a Pénzügyminisztérium meghosszabbított keze, és a legfőbb feladata a közkiadások sokszor érthetetlen visszafogása. Kiss Zsolt pedig ezzel ellentétes álláspontot képviselt. Eltávolításával ismét a szakmai szempontok szenvedtek vereséget – fogalmazott Rásky László.