A Költségvetési Tanács (KT) három évre előretekintő elemzésében arra figyelmeztetett, hogy Magyarország letérni látszik a túlzottdeficit-eljárásban vállalt költségvetési korrekciós pályáról, ami 2027-ben jelentős megszorításokat tehet szükségessé. A testület szerint a kormányzati szektor elsődleges egyenlegét egyetlen év alatt, GDP-arányosan 1,7 százalékponttal kellene javítani.
A tanács emlékeztetett, hogy amennyiben a 2025-ös tényadatok és a 2026-os költségvetési folyamatok indokolják, az Európai Bizottság már a következő tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését Magyarországgal szemben.
Ez nemcsak újabb kötelezettségeket, hanem akár pénzügyi szankciókat is maga után vonhatna, miközben romlana az ország megítélése a pénzpiacokon, hiszen gyengülhetne a forint, emelkedhetnének az államkötvény-hozamok.
Magyarország jelenleg még csak a túlzottdeficit-eljárás „monitorozási” szakaszában van. Az EU Tanácsa 2025 februárjában egy, a magyar kormánnyal és az Európai Bizottsággal egyeztetett középtávú költségvetési-strukturális terv alapján jelölte ki azt a korrekciós pályát, amely visszafogott nettó kiadásnövekedés mellett középtávon a GDP 3 százaléka alá szorítaná a költségvetési hiányt, miközben az államadósság csökkenő pályára állna.
Az új, a járvány után átalakított uniós szabályrendszerben elsősorban már nem a GDP-arányos hiány, hanem a nettó kormányzati kiadások alakulása számít.
A magyar kormány kérésére ugyanakkor az EU Tanácsa lehetővé tette, hogy 2025 és 2028 között a védelmi kiadások növekedésére hivatkozva évente legfeljebb a GDP 1,5 százalékával – Magyarország esetében 1,3 százalékkal – magasabb nettó kiadásnövekedés legyen megengedett az eredeti pályához képest.
A KT szerint a problémát az okozza, hogy a kormány (nem függetlenül a 2026-os országgyűlési választásoktól) a 2025-ös és 2026-os költségvetési hiánycélt is a GDP 5 százalékára emelte. Az eddig bejelentett intézkedések hatása 2025-ben a GDP 0,4 százalékára, 2026-ban viszont már 2,2 százalékára rúg.
Tehát a megemelt hiánycélok miatt 2025-ben mintegy 800 milliárd forintos egyenlegromláshoz nagyjából 400 milliárd forintnyi nettó kiadásnövekmény társul, míg 2026-ban az 1 100 milliárd forintos egyenlegromláshoz mintegy 850 milliárd forint többletkiadás kapcsolódik. A KT megjegyzi ugyanakkor, hogy a kormányzati kommunikáció nem tér ki részletesen arra, miből áll össze a költségvetési törvényben rögzítettnél magasabb hiány.
A kiadások tervezettnél gyorsabb növekedése miatt 2026 végére a nettó kiadások kumulált emelkedése GDP-arányosan 0,8 százalék lehet, miközben a vállalt limit mindössze 0,6 százalék. Amennyiben a gazdaság nem produkál a várakozásokat messze meghaladó növekedést, a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének 2027-re 1,7 százalékponttal kellene javulnia az előző évhez képest.
A tanács szerint bár a „megszorítás” szó nem része a politikai kommunikációnak, ekkora mértékű kiigazítás aligha képzelhető el komoly kiadáscsökkentés nélkül.
Ha 2026-ban valóban 0,8 százalékos lesz a kiadások GDP-arányos növekedése, akkor 2027-2028-ban gyakorlatilag elfogy a mozgástér, a nettó kiadások GDP-arányos szintje pedig 39 százalék alá szorulhat.
A bevételi oldalon sem látszik érdemi lehetőség. Adóemelések nélkül ugyan elvileg fenntartható lehet a pálya, adócsökkentésekre (beleértve a különadók kivezetését) nem lesz tér. A foglalkoztatás bővítését demográfiai okok korlátozzák, a béremelkedés üteme lassulhat, miközben a korábbi kedvezmények már most több száz milliárd forintos bevételkiesést okoznak az államnak - írja a hvg.