A magyar gazdaság nyitottsága ma már nemcsak azt jelenti, hogy sok külföldi befektető érkezik hozzánk, hanem azt is, hogy egyre több hazai vállalkozás gondolkodik nemzetközi terjeszkedésben. Ezt a jelenséget hívjuk „kifektetésnek”, vagyis amikor magyar cégek más országokban ruháznak be, alapítanak leányvállalatot vagy épp céget vásárolnak fel.
Money Talks’25
Az Economx következő konferenciáján, április 14-én a kifektetésekről is lesz szó – a részletekért kattintson ide!A kifektetés célja, hogy
- a hazai vállalatok áttörjék a magyar piac korlátait, új vevőket szerezzenek,
- hosszú távon versenyképesebbé váljanak,
- nemzetközi jelenléttel nőhet a méretgazdaságosság, csökkenhet az átlagköltség, és a bevételi források is jobban diverzifikálhatók.
Mindezek erősítik a termelékenységet, és segíthet a cégnek új szintre lépni.
Ugyanakkor a kifektetés nem kis vállalás: több tőkét, több tudást és felkészültséget igényel, mint az egyszerű export. A külföldi leányvállalat alapítása bonyolult folyamat, amelyhez nemzetközi adózási, jogi és üzleti ismeretekre is szükség van. Az ilyen típusú beruházások ezért jellemzően a nagyobb, stabilabb magyar cégeknél jelennek meg először.
Mindezért az állami szerepvállalás sem mellékes. A Demján Sándor Program például nemcsak az exportot, hanem a kifektetéseket is támogatja. A cél, hogy ne csak néhány, hanem minél több magyar vállalkozás jelenhessen meg külföldön – ez nemcsak az adott cégnek, hanem az egész magyar gazdaságnak előnyére válhat.
Jelenleg a magyar GDP körülbelül 20 százalékát teszik ki a külföldi befektetések, vagyis a kifektetések.
Ezzel európai összevetésben is jól állunk: például a hasonló méretű Csehországgal közel azonos szinten vagyunk. A cél, hogy ez az arány tovább növekedjen, és egyre több hazai cég váljon valódi, nemzetközileg is aktív piaci szereplővé.
A kifektetés tehát nem csupán a cégek, hanem az ország jövője szempontjából is fontos.
Ha a hazai vállalatok tőkéjüket külföldön is tudják kamatoztatni, az új tudást, kapcsolatokat és lehetőségeket hoz vissza Magyarországra – és így nemcsak mi fogadunk befektetőket, hanem mi magunk is azok lehetünk más országokban.