Éles különbségek látszódnak Kelet- és Nyugat-Magyarország között, nemcsak a fizetéseket vagy a munkanélküliséget tekintve, de akár a képesítésben, az átlagéletkorban vagy a mobilitásban. Mintha két párhuzamos ország lenne egymás mellett: Budapest és a Dunántúl északi és nyugati megyéi más dimenzióban vannak.

Ez látszik abból is, hogy tavaly országosan 31 százalékkal több új lakás épült, mint egy évvel korábban, de huszonnyolcszoros a különbség a tízezer lakosonként legtöbb és a legkevesebb lakást építő magyarországi megyék között - ahogy arról a Napi.hu beszámolt.

Szakadék a keresetek között

A KSH legújabb, 2016 év végi adatai szerint teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete átlagosan 263 ezer forint volt, míg az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset 175 ezer forintot tett ki. Az átlagot viszont Budapest rántja fel - itt élnek a legtöbben - a keresetek is itt a legmagasabbak, az átlagos nettó fizetések 226 ezer forintosak. Az országos átlag felett még egy megye van: Győr-Moson-Sopron, ahol 182 561 forint ez az érték, Komárom-Esztergomban a közel 173 ezer forintos átlagos nettó kereset legalább megközelíti a mediánt.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek keresik a legkevesebbet, itt 118 420 forint az átlag. Árulkodó, hogy a kiugró Budapesten 61 százalék, az északkeleti megyében országosan a legalacsonyabb (34 százalék) a szellemi foglalkozásúak aránya.

A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legmagasabb (276 ezer forint), a legalacsonyabb pedig Békés megyében (172 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (151 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (88 ezer forint) képviselték - írja a KSH.

Sopron a magyar Kalifornia

Bár a kormány statisztikai módszerei szerint a közfoglalkoztatottak és a külföldön élő és dolgozó magyarok is foglalkoztatottaknak számítanak, jó hír, hogy a 2015-höz képest országosan mérséklődött a munkanélküliek száma. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint a 2016. decemberi zárónapon 273 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 19 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A legkevesebben Győr-Moson-Sopronban munkanélküliek, itt 1,4 százalék az arányuk, míg a másik véglet Nógrád, ahol ez a mutató 7,9 százalék. Országosan 4 százaléknyi állás nélkülit tartanak számon, az egyetlen keleti megye Csongrád, ahol 3 százalékos ez az arány. Tolna (4,3 százalék) és Somogy (6,2 százalék) az, amelyben rosszabb az átlagnál az arány.

Nő a munkaerőhiány

Somogy, Békés és Komárom-Esztergom megyék kivételével minden térségben több üres álláshelyet jelentettek, mint 2015 végén. A betöltetlen álláshelyek száma országosan 51 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi adatot. Az üres álláshelyekre átlagosan három álláskereső jutott. Budapesten a nyilvántartott álláskeresők száma alig haladta meg a bejelentett betöltetlen álláshelyekét, míg Somogy megyében egy helyre 13 ember jutott.

Az élve születések csökkenő trendje mérsékelten, de kozmetikázza a számokat: ugyanis ebben a csoportba számítanak a 25. életévüket - felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket - be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem jogosultak. Így míg 1986-ban még 128 204 élveszületés volt, addigra ez a szám 1998-ban csak 97 301 volt. A két határoló évet egy évvel korábbra datálva már mintegy ötezerrel többen esnek ebbe a halmazba, de a felsőoktatásban tanulókat - akik nem keresnek állást - kivonva már 40 ezer fő környékén alakul a különbség.