Az árszabályozás, vagyis az árrésstop minél hamarabbi kivezetését javasolták a szakemberek a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online konferenciáján. Az árszabályozás bevezetésének fő célja az infláció kordában tartása, mondta Kozák Tamás, az  Országos Kereskedelmi Szövetség OKSZ) főtitkára, a MKT kereskedelmi szakosztályának elnöke. Ugyanakkor az árrésstop csak átmenetileg támogatja az  infláció csökkenését, elfedi a rendszer feszültségeit, melyek az idő előrehaladtával egyre növekvő erővel törnek majd a felszínre.

Az OKSZ nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozásai a további bizonytalanság elkerülése érdekében javaslatot tesz le a kormány asztalára az árrésstop zökkenőmentes kivezetésére.

A pelenka nem lett olcsóbb

Kozák Tamás szerint különös bája ennek a szabályozásnak, hogy nem csak az árképzést fixálja, hanem a saját márkák részarányát is maximalizálják az élelmiszerek esetében és a drogériákban is.

A vásárlók a drogériákban jelentős árváltozásokkal találkozhatnak előfordul 30 százalék feletti árcsökkenés is.

Kapcsolódó

Az árrésstop a drogériákban hétfőn lépett életbe, az érintett termékeknél jelentős árcsökkenést eredményezett. A jogszabály szerint a drogériák termékeire 15 százalékos árrés-maximalizálás vonatkozik, május 19-e augusztus 31-e között. 

A Blikk például megnézte, hogy az egyik alufólia ára a 31 százalékkal, az egyik ismert eldobható borotva ára pedig 41 százalékkal csökkent, ugyanakkor a pelenka ára nem változott egyik drogériai üzletláncnál sem. 

Jelenleg a magyar gazdaság GDP előrejelzései hétről hétre csökkennek

– emelte ki Kozák Tamás.

Az OKSZ tagjai minden nap érzékelik, hogy az árrésstop elbizonytalanítja a vevőket. Ez pedig azzal jár, hogy a lakosság visszafogja fogyasztást, ami leállíthatja a GDP utolsó, még érdemi hajtóerőt kifejtő motorját. A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van, ezek a torzulások pedig csak lassan állíthatók helyre, fogalmazott a főtitkár. 

A saját márkás termékek arányát januári szinten betonozza be a rendelet, aki pedig efelett árul az akár kétmillió forint büntetést is kaphat – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke a konferencián. 

A törvény most azt szabályozza, hogy az olcsóbb termékből nem szabad többet eladni, ez egy hatalmas ellentmondás a törvényben.

Ezzel a szabályozással a kereskedőket akarja ütni a kormány, Palócz Éva véleménye szerint az árrésstop rendeletet már holnap ki kell vezetni.

Példaként említették, hogy a drogériák esetében a multi FMCG szektort támogatja a kormány, amikor a saját márkás termék számát korlátozza. Ugyanakkor a drogériai termékek pici részt képviselnek a nagy fogyasztói kosárban, az éves inflációs hatása rendkívül csekély.

Kozák Tamás feltette a kérdést, hogy 2025-ben a kiskereskedelemben van-e a létjogosultsága annak, hogy adminisztratívan beavatkozzanak az árképzésbe, és a kereskedelmi vállalatok kénytelenek elszakadni a piaci alapú árazástól.

Ha a vállalatoknál veszteség képződik, akkor a beruházásaikat, a bérfejlesztéseket elhalasztják, és az is benne van a forgatókönyvekben, hogy üzlet- és boltbezárások lehetnek. Bár a kisboltok nem tartoznak az árszabályozás hatálya alá, egyre kevésbé bírják az árversenyt. 

Rossz dolog az infláció?

Van olyan infláció, ami kedvező a gazdaságnak, az 1-2 százalékos áremelkedés serkenti a gazdaság tevékenységét – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke. Az árindexek összetételét jobban meg kellett volna vizsgálni, mert a élelmiszerek ára január és február környékén valamivel több, mint egy százalék felett drágult, ezzel az erővel a szolgáltató szektorban - a manikűrösnél és a fodrásznál is lehetne árrésstopot alkalmazni, mert utóbbi szektorokban is jelentősen drágulás volt – emelte ki Palócz Éva.

2022-ben kezde a kormány az árszabályozást, ami már akkor sem volt jó döntés, fogalmazott a közgazdász. Az infláció olyan mint a láz, nem az infláció szokott a probléma lenni, de ettől még nem kell lázcsillapítót adni a gazdaságnak, viszont az egész gazdaság működését át kellene tekinteni, fogalmazott Palócz Éva.

Nem lehet az egész gazdaság gondjaiért a kereskedelmet okolni és tönkre tenni. A kormány nem szereti a szolgáltató ágazatot, úgy tekint rájuk, mint egy megtűrt szektorra. Úgy fogalmazott Palócz Éva, a kormány szerint a munka az a termelést jelenti az teremt értéket, a kerekedők pedig csak eladogatnak dolgokat és élnek a pénzünkből.

Nagy a feszültség a plázatulajdonosok körében

Több százmilliárd forintos beruházásokról döntenek abban a szektorban a befektetők, amit Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára képviselt a konferencián. Magyarországon több mint három éve nem adtak át új bevásárlóközpontot, ennek makrogazdasági okai vannak, ide sorolta az inflációt és a plázastopot is.

Rövidtávon likviditási feszültséget okoz az árrés szabályozás, középtávon pedig már a befektetői oldal is érzékenyen reagálhat erre. 

Balatoni Judit az egyeztetést hiányolja, furcsállja, hogy egy ilyen döntés meghozatalánál nem egyeztet a kormány a szakmával, ugyan úgy, mint anno a vasárnapi boltzár esetén sem.

A meglévő bevásárlóközpontok nagy többsége külföldi tulajdonban van és elég nehéz elmagyarázni a ezeket a döntéseket a külföldieknek, ami nagy fokú bizonytalanságot jelent a beruházók körében, sorolta a problémákat Balatoni Judit. 

Hatalmasra nyílt a bérolló

A jövedelemeloszlás Magyarországon irreálisan szélsőséges, hat-nyolcszoros bérkülönbségek vannak – erről Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója beszélt.

Az emberek nem azért nem fogyasztanak, mert megtakarításaikat gyarapítják, hanem azért nem fogyasztanak, mert nincs miből.

Magyarországnak az energia, a munkaerő, és a víz területén nincsenek tartalékai, ehhez képest a kormány olyan beruházásokat támogat, mint az akkumulátor gyárak, amelyek megvalósításához az utóbbi három dologra nagy szükség van – emelte ki Molnár László.

Ebből pedig az következik, hogy olyan beruházásokat dotálnak, aminek nincs hozzáadott értéke, és ebből nem lesz adóbevétel sem, és az alacsony bérért foglalkoztatottak, nem fogják pörgetni a fogyasztást, a vendéglátást, a turizmust sem. 

A kereskedelemben a covid alatt a megtört valami, mondta Kozák Tamás. A pandémiáig a kereskedelemnek volt egy viszonylag kiegyensúlyozott növekedése, most a kereskedelemben a megtermelt hozzáadott érték egyharmaddal kevesebb.

A szektor nagy szereplői közül már tavaly is két multi veszteséges volt, emelte ki Molnár László. Azon sem csodálkozna, ha a kicsik körében hamarosan egy csődhullám indulna el.

A kereskedelmi láncok a saját költségvetésük terhére elkerülték az átárazást, így az árrésstop be tudta tölteni a neki szánt szerepét, azonban a láncok hozzájárulása a magyar családok terheinek csökkentéséhez május 31-e után már nem fenntartható, a beszállító partnerektől folyamatosan érkeznek az  áremelései igények – közölte Kozák Tamás.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az élelmiszer árrésstopnak május 31-én vége, de a kormány több nyilvános fórumon is kilátásba helyezte az árszabályozás meghosszabbítását, véli Kozák Tamás. Az OKSZ éppen ezért eljuttatja veszteségminimalizáló javaslatait a kormánynak. Abban bíznak, hogy a magyar gazdaság problémáinak megoldását célzó intézkedéseket kiterjedt egyeztetések előzik majd meg, és a tárgyalásokba a termelőket, a beszállítókat, a fuvarozókat, a közüzemeket vagy önkormányzatokat is bevonnak majd – mondta Kozák Tamás.