A közgyűlést az tette sürgetővé, hogy Gulyás Gergely néhány napja kijelentette: a kormány kész segíteni Budapestnek, ám csak akkor, ha a főváros hivatalosan is kimondja a fizetésképtelenségét. Ám miközben tartott a Kormányinfó, leemeltek 6,2 milliárd forintot a Főváros számlájáról.
A Fidesz-frakció hétfő módosító javaslatában is pont ez szerepelt, azaz, hogy a közgyűlés mondja ki a fizetésképtelenséget, ám ezt a testület többsége nem támogatta. A Podmaniczky Mozgalom módosító indítványát viszont elfogadták, amely világossá teszi:
a főváros kizárja a tulajdonában lévő gazdasági társaságok államosítását.
Az előterjesztést jegyző Karácsony Gergely az ülésen felidézte, hogy a bírósági határozatok szerint törvénytelen a szolidaritási hozzájárulás beszedésének módja és a fővárost érintő elvonások ellentétesek az alaptörvénnyel. Továbbá az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy a főváros nem tudja ellátni a kötelező közszolgáltatásokat abban az esetben, ha eleget tesz az állami elvonásoknak - emlékeztetett.
Ennek ellenére a főváros és a kormányzat között elakadtak a tárgyalások, és ha nem folytatódnak, Budapest abba a helyzetbe kerülhet, hogy januártól nem tud bért fizetni a közszolgáltatást ellátó cégek 27 ezer dolgozójának - jelentette ki.
Hozzátette: a kormány azzal, hogy a fizetésképtelenség kimondását kéri, vállalhatatlan feltételeket fogalmazott meg, ugyanis a város nincs fizetésképtelen helyzetben, és semmilyen módon nem tudja támogatni, hogy
letérdeljenek és kezet csókoljanak azért a pénzért, ami a törvények szerint járna nekik.
Most az a dolguk hogy szaván fogják a kormányt, miután deklarálta: nem fordulhat elő az a helyzet, hogy a főváros működésképtelenné válik - mondta a főpolgármester.
Karácsony a határozat elfogadása után tüntetést is tartott a Karmelita előtt, ahol szimpatizánsokkal együtt azt követelte, hogy
a kormány állítsa le a fővárost sújtó elvonásokat, és üljön vissza a tárgyalóasztalhoz.
A Fidesz-frakció részéről Szentkirályi Alexandra élesen bírálta a főpolgármestert. Szerinte Karácsony politikai színpaddá teszi a város helyzetét, és a célja az, hogy elhárítsa magáról a felelősséget. Felidézte, hogy Tarlós István 2019-ben 214 milliárd forintos megtakarítással adta át a fővárost, ma pedig 170 milliárd forintnyi adósság terheli, miközben – hangsúlyozta – az iparűzési adó bevételek megduplázódtak. Szerinte hibás döntések sorozata vezetett a mostani helyzethez, többek között a Rákosrendező-projekt költségei, az egy milliárd forintot meghaladó bírságok és a különféle jutalmak.
Déri Tibor, a DK képviselője ezzel szemben a Tisza Pártot bírálta a hiányzásuk miatt, mondván: a helyzet súlyossága miatt ez felelőtlenség volt. Kiss Ambrus főjegyző arra figyelmeztette a Fidesz-frakciót, hogy a főváros jelenlegi adóssága nem az ő vezetésük alatt keletkezett, mivel a kormányzat nem engedélyezte új hitel felvételét. Kiszámítása szerint, ha nem változik a finanszírozás, Budapest mínusz 33 milliárd forinttal kezdi a 2026-os évet, és a folyószámlahitel kifutása után valóban veszélybe kerülhet a működtetés finanszírozása, hiszen az iparűzési adó csak márciusban érkezik.
Vitézy Dávid a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjeként azt mondta: a rendkívüli közgyűlés túlzó és szükségtelen, szerinte „komédia”, és emlékeztetett arra, hogy már nyáron javasolták: a főváros akár úgy is nyomást gyakorolhatna a kormányra, ha nem fizetné ki egyes állami szolgáltatóknak a számlákat.
A főváros és a kormány közötti vita egyre kiélezettebb, miközben hónapok óta nem történt érdemi előrelépés a finanszírozás rendezésében. A következő hetek döntik el, hogy folytatódnak-e a tárgyalások – vagy valódi működési kockázat elé lesz kénytelen nézni Budapest már az év elején.