A rejtélyes jogi konzultációs folyamatról, amire a kormánypárti politikusok utaltak, egyelőre a Kúria környékén semmit nem tudnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium pedig nem válaszolt az Index kérdéseire. A Kúria ügyben illetékes kollégiuma a jövő héten ülésezik, és csak akkor fogják kitalálni, miként reagáljanak.
Nem lehet a kormány hirtelen támadt jogi vehemenciáját mire vélni - kommentálta laptársunknak egy jogi szakértő. A parlamenti többség bármikor hozhatna egy olyan jogszabályt, amivel bizonyos típusú szerződéses kikötéseket tisztességtelennek nevezne, de ezek visszamenőleg, a már megkötött szerződésekre nem lennének érvényesek.
A most vázolt konzultációs folyamatnak viszont az eddigi jelzések alapján nem is egy új jogszabály meghozatala a célja, hanem a devizahitelek nagyjának folyósítása idején hatályos jogszabályok értelmezésében kialakítandó keret egyértelműsítése lenne. A baj csak az, hogy a kormány az Alaptörvény - és nyugati országokban megszokottnak számító jogelvek - szerint nem kérhet ilyet.
A Kúriának elvileg lehetősége lenne arra, hogy egyszerűsítse az egyre bonyolultabb helyzetet, az eddig a legfelsőbb testület elé került ügyekben azonban nem született végső döntés. A tisztességtelen szerződési kikötések kérdésében volt, hogy az Európai Bíróságra küldte az ügyet, az árfolyamrést kifogásoló keresetet pedig - a szerződést félig megsemmisítve, félig kiegészítéssel érvényben tartva - visszaküldte első fokra.
Ez is arra utal, hogy a Kúria még emésztgeti a helyzetet, és igazából maguk sem tudják, hogy mi lenne a helyes döntés a szerződések kifogásolt pontjaival - fogalmazott az Index egyik forrása. Ezért aztán a jogegységi határozat elfogadása sem olyan könnyű dió a testületnek.