A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa megtartotta legutóbbi kamatmeghatározó ülését, ahol változatlanul 6,50 százalékon hagyta az alapkamatot. Emellett bejelentették, hogy augusztus 1-jétől a kötelező tartalékrátát 10 százalékról 8 százalékra mérséklik. A döntések hátterében változatlanul az inflációs cél fenntartható elérése, a gazdasági növekedés stabilizálása és a pénzügyi rendszer rugalmasságának megőrzése állnak.
Óvatos szigor
Varga Mihály jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes megközelítést követ. Az inflációs cél elérése mellett fontos cél a gazdasági stabilitás megőrzése is. Az alapkamat változatlanul hagyása azt jelzi, hogy a jegybank még nem látja indokoltnak a kamatcsökkentést, ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy később – a beérkező adatok és várakozások függvényében – újraértékelje a monetáris kondíciókat.
A kötelező tartalékráta csökkentése technikai jellegű lépésként értelmezhető, amely nem jelent változást a monetáris politika alapvető szigorúságában. A lépés célja a bankrendszer likviditásának támogatása a lejáró jegybanki programok ellensúlyozása érdekében.
Makacs infláció
Júniusban az infláció 4,6 százalékra emelkedett, ami még mindig a jegybank inflációs célja felett van, amely 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékpont.
A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szinten mozognak, ami nehezíti az infláció visszahorgonyzását a célzónába. Bár a vállalati árvárakozások júniusban mérséklődtek, ez önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy a jegybank monetáris enyhítési ciklusba kezdjen.
„Egyelőre nem várunk változást a jegybanki hozzáállásban, mivel a külső környezet bizonytalansága, valamint az infláció 4,6 százalékos szintje továbbra is óvatosságra int. A lazítás folytatásának kérdése csak akkor kerülhet újra napirendre, ha az inflációs pálya várhatóan tartósan a jegybanki cél környékére csökken vissza, és ezzel párhuzamosan a forint árfolyama is stabilitást mutat. Az egyre romló növekedési kilátások tovább erősíthetik ezeket a folyamatokat, de ez önmagában nem elégséges feltétele a kamatvágások újrakezdésének. Várakozásaink szerint erre majd csak a negyedik negyedévben nyílhat alkalom, addig maradhat a szigorú hangnem” – tette hozzá.
Lehet újra növekedés?
A jegybank várakozásai szerint 2025-től mind a belső fogyasztás, mind a külső kereslet fokozatos élénkülése támogatja majd a GDP növekedési ütemének gyorsulását. A háztartások fogyasztása és a beruházások növekedhetnek, míg a közösségi fogyasztás és a nettó export is pozitív irányban befolyásolhatja a gazdasági teljesítményt.
Nemzetközi téren a világkereskedelmet továbbra is nagyfokú bizonytalanság jellemzi a vámháborúk és geopolitikai feszültségek miatt. Ugyanakkor az EU-ban és az Egyesült Államokban elfogadott kiadásnövelő programok (például Németország 500 milliárd eurós gazdaságfejlesztési terve és az USA 3300 milliárd dolláros költségvetési csomagja) hosszabb távon érdemi növekedési hatással járhatnak.
A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, de a bérek emelkedési üteme májusban már lassulást mutatott, ami a keresleti oldalon visszafoghatja az inflációs nyomást. Ugyanakkor a versenyszférában továbbra is jelentős számú betöltetlen álláshely található, ami a munkaerőpiac feszességére utal.
A folyó fizetési mérleg egyenlege 2025 májusában enyhe hiányt mutatott a korábbi jelentős többletek után, részben egyszeri tételek miatt. Az energiaegyenleg alakulása továbbra is fontos tényező marad ebben a szegmensben.
Türelem, szigor és horgonyzás
A jegybank továbbra is a pozitív reálkamat politikáját tartja indokoltnak. Ez segíti az inflációs várakozások lehorgonyzását és a fenntartható gazdasági növekedés megalapozását. A Monetáris Tanács szerint a jelenlegi gazdasági és inflációs környezetben a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. Az előretekintő iránymutatás nem változott, a jegybank a piac számára továbbra is kiszámítható és stabil partnert kíván nyújtani.
Mi a helyzet az euróval?
Varga Mihály újságírói kérdésre reagálva, miszerint mikor lehet Magyarországon euró, úgy reagált, hogy a magyar gazdaság szempontjából elemi fontosságú az euróbevezetés feltételeinek teljesítése. Ma az a gazdaságpolitika legfontosabb célja, hogy alacsony infláció, alacsony költségvetési hiány, árstabilitás és stabil növekedés legyen.
A jegybankelnök szerint, ha ezek teljesülnek, akkor lehet gondolkodni azon, kell-e Magyarországnak euró, és a bevezetés pályája mi legyen.