Nem nyúl az irányadó kamathoz az MNB monetáris tanácsa hétfői ülésén, s nagy valószínűséggel nem változik az egynapos jegybanki betétek és hitelek január közepén tágított kamatfolyosójának, valamint a kéthetes betéti tender mennyiségi korlátozásának szabályozása sem – ebben nagyrészt egyetértenek a lapunk által megkérdezett elemzők. Forián Szabó Gergely, a CA-IB Rt. szakértője ennél megengedőbb, s nem zárja ki, hogy a tanács módosít a feltételeken. Azt nem tartja valószínűnek, hogy a kéthetes betéti kamat jelenlegi 6,5 százalékos szintje változik, az viszont elképzelhető szerinte, hogy a mennyiségi limit feloldásával ismét visszakapja irányadó szerepét. Az általános vélemények azt jelzik, hogy a jegybank nem enged a spekulánsokkal folytatott küzdelemben. Ugyanakkor az is egyre világosabb, hogy az árfolyamsáv eltolására játszó befektetők tűréshatára (stop-loss pozíció) jóval magasabb szinten van, mint az korábban feltételezhető volt, a tusakodás tehát még eltart egy ideig. A jegybanki kamatszintek tartása a január közepi kamatvágásokat követően kialakult alacsony lakossági, vállalkozói betéti kamatokat is tovább jegelné. Szintén a jövő hét első napján publikálja a jegybank inflációs jelentését. A legutóbbi, novemberi jelentésben 2002 decemberére a célként megjelölt legfeljebb 4,5 százaléknál magasabb, 4,6 százalékos inflációt valószínűsített az MNB, míg a jövő év végére a 2,5–4,5 százalékos sávon belüli, 4,2 százalékos értéket várt. A szakértők szerint közel három hónap tanulságaival felvértezve az MNB idénre pesszimistább, a jövő évre viszont óvatosan optimistább elemzést közöl majd. Az olajárak és a bérek alakulása alapján a jelentésben idén év végére várható érték akár 5 százalékra is emelkedhet, míg a jövő decemberi előrejelzés a célsávon belül marad. Több elemző is lényegesnek tartja, hogy az MNB milyen euró/forint árfolyam szerint készíti számításait. A novemberi inflációs jelentésben ugyanis az előző hónap átlagos értékeiből indultak ki, most viszont az elemzés készítésekor még nem álltak rendelkezésre teljes körűen a januári adatok. Nem mindegy tehát, hogy a januári vagy még a tavaly decemberi átlagos árfolyam mellett rajzolta fel az infláció várható alakulását az MNB: a jegybank honlapja szerint decemberben 236,14, januárban pedig 240,17 forint volt az átlagos euróárfolyam. Utóbbi a pesszimista becsléseknek nyitna teret. Ami biztosra vehető, a jelentésben nyilván kiemelt szerepet kap majd az idei cél elengedése és a 2004-es elvárás hangsúlyozása, valamint az olajárakban, a bérek emelkedésében rejlő kockázatok taglalása. Hétfőn még egy fontos kérdésre választ kaphatunk: az elmúlt egy hónap forintpiaci eseményeinek volumenére enged némi rálátást az MNB aktuális statisztikai mérlegére.