A pénzügyminiszter szerint az első feladat közeledni a megadott pályán az egyensúlyhoz, és csak annyit szabad - 200-250 milliárd forintot, a GDP 0,8 százalékát - fordítani az adó- és járulékcsökkentésre, ami a pályán felül megvan - mondta a miniszterelnök. Magyarország olyan helyzetben van, hogy az adó- és járulékcsökkentés a bevételek apadásával jár együtt. Az Orbán-kormány idején bevezetett járulékcsökkentések eredményeként hiába emelkedtek a bérek, a járulékbevételek csak hajszálnyival nőttek, illetve apadtak - mondta Gyurcsány Ferenc az Új Magyarország kormányzati konferencián. Egy költségvetési hiánnyal tartalékot kell arra képezni, hogy csökkenteni lehessen az adókat és járulékokat - hangsúlyozta Gyurcsány, aki azt is hozzátette, hogy önmagában a járulékok lefaragásával munkahelyet nem lehet teremteni. Ha viszont minden más tényező pozitív, segíti a társaságok nyereségességét, azon keresztül a beruházási kedvet, ami végül növelheti a munkaerőkeresletet - fogalmazott.
Nem kurtítják meg a jóléti kiadásokat
A kiadáscsökkentési tervekkel kapcsolatban elmondta, hogy sok pénzt csak a jóléti kiadásokon lehet megtakarítani. A kormány nem lesz partner abban, hogy a jóléti kiadásokat megkurtítsák - szögezte le. Az államháztartás folyó működési kiadásainak csökkentésében nincsenek jelentős további tartalékok - három év alatt több mint 3 százalékkal vágtak vissza GDP-arányosan - , bár vannak még területek, ahol pazarló gazdálkodás zajlik, míg másutt forráshiány van.
A három javaslat
A miniszterelnök az eddig felmerült javaslatokat ismertette és bocsátotta társadalmi vitára - az első kettő a drága, elvetendő, ami után jön a leginkább támogatott. Sorrendben:
Az ún. szuperbruttósítási javaslat 400 milliárd forintba kerül, aminek nettó hatása - a többlet adóbevételek mellett - mínusz 250-300 milliárd forint - ismertette Gyurcsány azt az ötletet, amely szerint az összes bérköltséget fizetné ki a munkáltató a dolgozónak, amiből a munkavállaló intézné a közterheket.
Ez 150 ezer forint bruttó alatt csökkentené, felette viszont gyorsan növelné a nettó kereseteket, azaz a rosszabbul keresők rosszabbul járnának. Emiatt volna szükség egy a nettó hatásban már számításba vett 100 milliárdos kompenzációra, a nettó keresetcsökkenés ellentételezésére.
A bruttó bérek tartalmazzák a munkáltató 32 százalékos járulékát és a havi 1950 forintos EHO-t. Mind az szja-t, mind a járulékokat ebből a bruttóból a munkavállaló fizeti.
A progresszív szja 20-30-35 százalék, a degresszív járulék 30-25 százalék volna.
Minimálbérnél 14 ezer, kétszeresénél 6 ezer forinttal kerülne többe a foglalkoztatás a munkáltatónak. A javaslat ugyanakkor növelné a fogyasztást, ami pozitívan hatna a GDP-növekedésre, viszont a foglalkoztatásnövekedést fékezné.
Az szja-csökkentési javaslat szerint az adókulcs évi 2,5 millió forintig 20, felette 30 százalék lenne.
A szakképzési-munkaadói járulék együtt 1,5 százalékponttal csökken, az iparűzési adó a jelenlegi legfeljebb 2 százalékról 1-re mérséklődik, a kulturális járulék megszűnik.
Ez nettó hatásban - a kötelező ingatlanadóval, helyi társasági adóval, eltörölt kulturális járulékkal, megszűnő különadóval - 420 milliárd forintos mínuszt jelentene. Ebből 270 milliárd a lakosság, elsősorban az 1,4 millió magas keresetűnek jutna. A hatás hasonló a szuperbruttósításra, azzal a különbséggel, hogy a foglalkoztatás szempontjából semleges.
A harmadik javaslat a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal dolgozatából indult ki, azt korrigálja. A munkáltatói bérjárulékok 20-22 százalékra csökkennének egy lépésben, de fokozatosan terjesztenék ki a kevés főt foglalkoztató vállalkozásoktól a nagyobbak felé.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy 2009-ben a legfeljebb 10 főt foglalkoztató vállalkozások esetében a minimálbér 1,5-2-szereséig csökkenne a munkáltatói bérjárulék, 2010-ben ez a határ a legfeljebb 20 fős cégeket érintené, és a kedvezményezettek köre évente tovább szélesedne.
A tételes eü-hozzájárulás 2010-ben megszűnne, előtte 2009-ben felére csökkenne. Az szja csökkenne a sávhatár emelésével és/vagy az adójóváírás lehetőségének kiszélesítésével. A 4 százalékos társasági különadót egy vagy két lépésben megszüntetnék. Ez a javaslat nettó 220-250 milliárd forintba kerülne, a nettó kereset havi 100 ezer forint emelkedne. A lakosság 40-70, a vállalkozások 170-180 milliárd forinttal járnak jobban e javaslattal.
2009-ben több mint kétszázezer vállalkozást és 1,035 millió főt érintene a járulékcsökkentés. A konvergenciaprogramhoz képest a foglalkoztatottságot és a növekedést javítja, az inflációt nem érinti ez a javaslatcsomag.
Munkahelyteremtés
A szociális és családtámogatási, valamint az álláskeresési rendszer átalakítása révén 2006-ban már lehetett mérni, hogy csökkentek Magyarországon a jövedelmi különbségek és csökkent a szegénység is - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. A kormányfő hozzátette: nem számoltak viszont azzal, hogy az átfogóbb szociális rendszer kedvezőtlen mellékhatással jár, azaz helyenként olyanokat is távol tart a munkavégzéstől, akik ha akarnának, illetve ha volna a közelben munkahely, tudnának dolgozni. Az is világos, hogy százezrek továbbra is csak segélyből tudnak megélni.
A hátrányos helyzetűeknek szóló, már meghirdetett, 75 milliárd forint értékű programok legjelentősebb eleme hogy az új beruházásoknál az alkalmazottak tizede a leghátrányosabb rétegből kerüljön ki.
A leghátrányosabb helyzetű térségekben komplex térségfejlesztési program indul 140 milliárd forintból.
Újdonság az ún. Start régió kártya, aminek lényege, hogy az a cég, amely a 47 hátrányos helyzetű kistérségben régóta állás nélkül lévő, vagy hátrányos helyzetűeknek teremt munkahelyet, teljes járulékmentességet és társaságiadó-mentességet élvez.
A Start régió kártya járulékmentességet biztosít a tartós munkanélküliek, a szociális segélyezetteknek, az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatása után az említett hátrányos helyzetű kistérségekben. Ha a térségben működő vállalkozó ilyen, Start régió-kártyással bővíti foglalkoztatottai számát, a kifizetett bér összegével csökkentheti társasági adóalapját.
A költségvetés ezzel egy nem létező cég nem létező bevételéről mond le, de segélyt sem fizet, ráadásul a fogyasztás révén adóbevételhez is jut - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az esetek többségében ez a ma is létező szürke- és feketefoglalkoztatottság kifehérítését eredményezi majd. A minimálbér jelenleg 93 ezres összterhéhez képest a Start régió kártya 24 ezer forintos megtakarítást jelent a munkáltatónak.