Itt az új magyar csúcs: rekordösszeget fizetünk kamatra

Felemásan teljesít a kormány az államadósság elleni harcban: a fő csapásirányként megjelölt adósságcsökkentés az Eurostat kimutatásaiban is látszik - erről az NGM győzelmi jelentése is megemlékezett  -, ám a 2011-es megtorpanást leszámítva folyamatosan emelkedik az államadósság finanszírozásnak költsége. Ez utóbbi tavaly rekordot döntött és idén újabb csúccsal tervez a kabinet.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint 2012 végén a magyar államadósság értéke 20 720,1 milliárd forint volt, ami 235 milliárd forintos csökkenés az év eleji nyitóállományhoz mérten. A nagy csökkenést a devizaágon realizálta az állam - köszönhetően a forint felértékelődésének - ugyanakkor ezt a kedvező folyamatot rontotta a forintadósság növekedése, így jött az egy százalék alatti csökkenés. (Az ÁKK adatai szerint a 2012-es forintfelértékelődés 662 milliárd forinttal csökkentette a devizaadósság mértékét.)

Nem csupán az adósságállomány növekszik, hanem az adósság finanszírozásnak költségei is, tavaly a végleges adatok szerint kamatkiadásokra 1202,4 milliárd forintot fordított az ÁKK, ami kerek száz milliárd forinttal magasabb az előző évi kiadásoknál, de némileg meghaladta a tervezett 1064,9 milliárd forintot is annak ellenére, hogy a 2012-es finanszírozási környezet egészen kedvező volt. Az államadósság kezelésének költségei tovább emelkednek: a NGM által júniusban beterjesztett költségvetés még 1325,5 milliárd forintos kamatkiadással számolt, ami a decemberi elfogadásra 1252 milliárd forintra csökkent. A csökkentés az időközben bekövetkezett hozamlemorzsolódással magyarázható.

A júniusban készült költségvetési indoklással a magas 2013-as devizakötvény-lejáratokkal magyarázta a kamatkiadások megugrását, annak ellenére, hogy a lejáró adósságot újabb kibocsátásokkal finanszírozzák.

A növekedő trendet magyarázza az önkormányzati adóskonszolidáció. Már tavaly 95 milliárd forint értékben vállalt át hiteleket és kötvényeket a központi költségvetés az önkormányzatoktól, ráadásul a konszolidációs lépések tovább folytatódnak az idén. (A 2011-ben már meglépett megyei önkormányzati adósságátvállalás a kamatkiadásokat mintegy 2,8 milliárd forinttal emelte, vagyis a most meglépett hasonló döntések is csak néhány milliárd forinttal növelik a kiadásokat.) Mivel ezen követelések nem az állammal szemben állnak fel, így azokat a hitelfolyósítók, illetve a kötvényt megvásárlók felé tovább kell finanszírozni.

Hová lett a 266-os európrognózis?

A Költségvetési Tanácsnak tavaly ősszel adott NGM-prognózis 2. pontja azzal számolt, hogy egy 2012 novemberére feltételezett IMF-megállapodás hatására 50 bázispontos azonnali csökkenés következik be az állampapír-hozamokban, amit további 150 bázispontos fokozatos apadás követ 2013 végéig, az euró jegyzése pedig 266 forintig süllyedhet. E két folyamat eredményeképp pedig a kamatkiadások 102 milliárd forinttal lehetnek kisebbek a 2013-as költségvetési tervek tavaly júniusi verziójához képest.

Az NGM a prognózis esetleges aktualizálására vonatkozó kérdésünk kapcsán arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tavaly decemberben elfogadott 2013. évi költségvetés 1144 milliárd forint nettó kamatkiadással számol (a korábban említett 1252,4 milliárdos a bruttó érték, azaz benne vannak a kamatbevételek is - a szerk.), ami mintegy 82 milliárd forinttal kisebb a 2012. júniusban benyújtott költségvetési törvényjavaslatban szereplőnél. A szaktárca elismeri, hogy e csökkenés némileg kisebb a KT számára tavaly prognosztizáltnál.

Hozzáteszik: annak ellenére, hogy egyelőre nem került sor az EU/IMF megállapodás megkötésére, az előirányzat megalapozottságát biztosítja, hogy augusztus óta a hozamgörbe teljes hosszán jelentős csökkenés volt tapasztalható. A tavaly augusztusi havi átlaghoz képest a 3 hónapos referenciahozamok 140 bázisponttal, az 5 és 10 éves hozamok több mint 120 bázisponttal mérséklődtek 2013. január első felének átlagában. Ennek oka - fogalmaz az NGM - egyrészt a Kormány fiskális fegyelem melletti elkötelezettsége, a 2012. évi költségvetési hiánycél teljesítése, valamint a 2013. évi hiánycélt megalapozó egyensúlyjavító intézkedések eredményességének elismerése volt. Másrészt a hozamcsökkenéshez hozzájárult a globális likviditási bőség és a kockázatvállalási kedv eddigi erősödése is.

Meddig apadhatnak a hozamok?

A fenti tényezők miatt a szaktárca szerint arra lehet számítani, hogy a hozamok csökkenése az év hátralévő részében is folytatódik. (Cikkünk kiadásáig az NGM arra nem válaszolt, hogy az idén milyen euró/forint-árfolyammal és konkrétan mekkora hozamszintekkel számol. Eközben hétfőn 300 forint fölé is benézett az euró jegyzése.)

Kuti Ákos, az Equilor elemzője szerint most a jegybank körüli hercehurca aggasztja a nemzetközi befektetőket, emellett gátat szab a hozamok további csökkenésének az, hogy mindhárom hitelminősítőnél bóvli kategóriában van hazánk. Azt nehéz pontosan megmondani, hogy a bóvli kategória a befektetők mekkora részét tartja vissza, de biztosan vannak olyan nemzetközi intézményi befektetők, akik emiatt nem vásárolhatnak magyar papírokat − tette hozzá az elemző.

Kuti szerint ha lecseng a jegybank elnökváltásának hatása, akkor van esély arra, hogy még az idén kicsivel a történelmi mélypontok alá csökkenjenek a hozamok, emellett nagyon fontos lenne, hogy az év második felében visszakerüljünk a befektetésre ajánlott kategóriába a hitelminősítőknél, vagy legalábbis arra spekuláljon a piac, hogy jó eséllyel visszakerülhetünk. Rövid távon a szakember szerint lehet 20−30 bázispontos emelkedés a hozamokban, mielőtt kiderül, ki lesz az új MNB-elnök.