A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,8 százalékkal drágultak, ez jóval magasabb, mint a tavalyi február 0,4 százalékos üteme. A januári éves index 5,5 százalék, így 5,9 százalékkal ugrott feljebb - derült ki a KSH kedden közzé tett februári számaiból. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők átlagosan 5,6 százalékot vártak. Az Európai Unió 27 államán belül Magyarországon volt a legmagasabb az árindex, a második helyen jóval lemaradva az észtek jöttek 4,7 százalékkal.

A mérsékelt benzinár-csökkenés nem volt elég az árak kordában tartásához

A tavalyinál sokkal nagyobb súllyal rendelkező üzemanyagár az árfolyamváltozás gyors követése miatt a korábbinál sokkal hektikusabbá teheti a mutatót. A januári havi 5,3 százalékos dráguláshoz képest most félszázalékkal csökkentek az árak, de ezzel az elemzők is számoltak. (Egy évvel ezelőtt 2011 januárjához viszonyítva 0,1 százalékos volt a csökkenés.)

A meglepetést az élelmiszerárak havi 1,7 százalékos drágulása jelentette. A KSH gyorsjelentésében az idényáras élelmiszerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 5,9, a tojás 3,7, a tej 2,4, és a felvágottak 1,9-2,3 százalékos áremelkedését emelte ki. A háztartási energiaárak is hirtelen drágultak, azonban erre lehetett számítani. A számlázás mindig februárban történik meg, így az ehhez kapcsolódó áfaemelés is elkerülhetetlenül későbbre tolódott. Így egy hónap alatt a vezetékes gáz 4,1 százalékkal, míg az elektromos energia 2,7 százalékkal drágult.

Gyenge forint és áfaemelés - kifizetik-e a vásárlók a kereskedők többletterhét?

Két lényeges kérdést vetnek fel a mostani számok. Vajon az árfolyamgyengülést átvezették az árakba a kereskedők, vagy képtelenek voltak erre? Hasonló kérdéseket vett fel az áfa is. Utóbbinál inkább bizonyosság jellemzi az elemzői véleményeket, szemben az előbbinél, mivel ott még konkrétumokat kevesen figyeltek meg, a jelek nem egyértelműek.

A tartós fogyasztási cikkek árai általában viszonylag gyorsan lekövetik a kurzus változását. Az éves index azonban több mint egy éve 1 és 2 százalék között csökken (most -1,3 százalék). A havi ütemnél néha megjelenik egy mérsékeltebb növekedés. Októberben és decemberben 0,2 százalékkal nőttek az árak, azonban az azt követő hónapban mindig korrigáltak. A januári árakat most meghaladta a februári, azonban csak mérsékelten, 0,1 százalékkal.

A szintén az árfolyamváltozást érintő ruházkodásnál viszont nagy ugrást lehetett látni. A szezonalitásnak kitett termékkategóriánál az ingadozásokat nagyjából kiszűrő éves index 4,8 százalékkal drágult. Tavaly átlagosan 2,9 százalék volt a drágulás üteme. Itt azonban nehéz különválasztani, hogy mekkora az áfa, mekkora az árfolyam hatása. Az ilyenkor szokásos akciók mérsékeltebb mértéke azonban mindenképp kedvező és nem látványos alkalom a drágításra.

A kereskedők árukínálat-változtatással reagálhatnak, az MNB figyel

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, korábban a Napi Gazdaságnak úgy érvelt, hogy a fogyasztók ezen a termékkategórián tudnak a legtöbbet spórolni, viszont a kereskedők ezeket a költségeket ettől még nem tudják tartósan lenyelni, így egyik oldalról keresik az olcsóbb beszerzési forrásokat, másik oldalról viszont gyakran a kevesebb szolgáltatást nyújtó, így olcsóbb termékek irányába igyekszenek bővíteni az árukészletet.

Nem most van az első alkalom, hogy alá lövik az inflációt az elemzők. Már januárban is jóval alábecsülték az ütemet, akkor azonban azzal lehetett magyarázni, hogy az áfaemelés más időbeli eloszlásban történt meg. Az MNB-t szintén meglepték akkor az árak, viszont az egyszeri adatból tendenciát levonni még nem lehet - jelezte Simor András jegybankelnök a február végi kamatdöntést követően.

A márciusi számokat még mindenképp érdemes megvárni, viszont az eddigi folyamatok nem biztatóak. Bár a februári adatot már nem veszi figyelembe a jegybank március 29-én megjelenő inflációs jelentése, azonban a monetáris tanács 27-ei kamatmeghatározó ülésén értékeli a folyamatokat, amelyet azt követően vázol majd az MNB-elnök.