Szeptemberben 4,3 százalék volt a fogyasztói árak éves növekedése – közölte kedden a KSH. Az adat megfelelt a várakozásoknak, bár a Bloomberg konszenzusa 0,1 százalékponttal magasabb volt.
Az adatról szokás szerint véleményt mondott a Magyar Nemzeti Bank is. Az MNB azt is kiértékelte, hogy mennyi lett volna az infláció az árrésstop intézménye nélkül:
az ár- és árréskorlátozó intézkedések változatlanul mintegy 1,5 százalékpontos inflációmérséklő hatással bírtak. A legnagyobb hatás az élelmiszerek árréskorlátozásához köthető. Emellett a banki- és telekommunikációs vállalatok önkéntes árkorlátozása, valamint a háztartási cikkek árréskorlátozása is visszafogja az inflációt.
Más módszertan szerint számolják az élelmiszerek inflációját
Az MNB besorolása szerinti élelmiszerek inflációja 2,2 százalék volt, a termékkörön belül a feldolgozatlan élelmiszerek 4,3, a feldolgozott élelmiszerek 1,1 százalékkal drágultak éves összevetésben.
A KSH adatközlése szerint viszont 4,7 százalékkal növekedtek az élelmiszerárak, amelybe beletartoznak többek között az éttermi étkezések 7,9 százalékkal gemelkedő árai is.
Az élelmiszerek éves bázisú inflációját már március óta visszafogja a bevezetett árréskorlátozás. Az élelmiszerek ára havi összevetésben 0,6 százalékkal csökkent szeptemberben. Augusztushoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek 1,4 százalékkal lettek olcsóbbak, amit elsősorban a szezonális élelmiszerek áralakulása magyaráz. A feldolgozott élelmiszerek ára havi alapon 0,1 százalékkal csökkent.