Magyarországon egy lakosra átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott 2023-ban, ez azonban jelentős területi különbségeket takar: a fővárosban 297 ezer forint volt a HIPA-bevétel, és a megyei jogú  városok átlaga is meghaladta az országos átlagot, míg a többi város és község átlagérték alatta maradt – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) helyi iparűzési adó (HIPA) bevétel eloszlásáról készült kutatásából.

Budapest a teljes országos HIPA-bevétel 40 százalékát adja, ami 2023-ban 498 milliárd forintot tett ki. Kiemelkedő a belvárosi  V. kerület szerepe, ahonnan 275 milliárd forint folyt be – ez az  országos HIPA-bevétel 22 százalékát jelentette.  

Budapest összesen 498 milliárd forint adót gyűjtött be, mely az ország HIPA-bevételeinek 40 százalékát teszi ki.

A főváros toronymagasan vezet: csaknem 17-szer annyi adóbevételt szedett be, mint a második helyezett Székesfehérvár, és mintegy 1250-szeresét az egy településre jutó országos átlagnak

– derül ki a statisztikai hivatal adataiból. 

Ez a szám önmagában is lélegzetelállító, ám azt is érdemes hozzátenni, hogy Budapest lakossága messze a legnagyobb az országban. 

A mostani kísérleti statisztika rávilágít arra, hogy a HIPA-bevétel túlnyomó többsége néhány nemzetgazdasági ágban koncentrálódott:

  • a feldolgozóipar;
  • a kereskedelem;
  • és az építőipar együttesen a teljes HIPA-bevétel közel 50 százalékát adta. 

A feldolgozóiparon belül például a járműgyártás és az élelmiszeripar kiemelkedően járul hozzá a helyi iparűzési adóhoz.

Óriásiak a különbségek

Területi szinten jelentős különbségek figyelhetők meg: míg a megyei jogú városok átlaga meghaladja az országos átlagot, addig a kisebb települések és községek adóbevételei alatta maradnak. Például  Székesfehérvár megyei jogú város lakosonkénti HIPA-bevétele olyan magas volt, hogy meghaladta a fővárosi átlagot is. A térségi egyenlőtlenségeket jól szemlélteti, hogy bizonyos járásokban az egy lakosra jutó bevétel kiemelkedően magas, míg más, például mélyszegénységben élő térségekben jóval alacsonyabb.

A járásoknál  a területi különbségek szintén jelentősek, ugyanakkor az egy főre jutó HIPA-bevétel szintjén az egy-egy települést érintő kiugró értékek kisimulnak. A Szigetvári járásban a kiugró értékekkel rendelkező 3 település (Gyöngyösmellék, Várad, Kétújfalu), vagy a Kazincbarcikai járásban fekvő Berente környezetében mélyszegénységben élő lakossággal rendelkező községek is találhatók, így az egy főre eső iparűzési adó járási átlaga már nem kiugró, bár a magasabbak közé tartozik. Ezzel együtt a legmagasabb egy főre eső HIPA-bevétellel rendelkező városokat magukba foglaló járások egy lakosra jutó HIPA-bevétele is magas.

Például Jászkarajenőn az egy lakosra jutó HIPA bevétel 9 ezer forint, szemben a fővárosi 297 ezer forinttal.

A HIPA-bevétel időben is változó képet mutat: 2014 és 2019 között folyamatos növekedés volt tapasztalható, de a koronavírus-járvány miatt 2020-ban visszaesett. A pandémia alatti kormányzati kedvezmények és a kedvezőbb adókulcsok visszahozatala eredményeként 2023-ban jelentős, nominális és reálértékben is erős növekedést lehetett látni. Ez a fejlődés azonban továbbra is erős koncentráció mellett zajlik – derül ki a KSH adataiból.