A KSH adatai azt mutatják, hogy míg 2010-ben száz magyar háztartásból még csak 10 használt mosogatógépet, ez a szám 2020-ra már 27-re nőtt. A mosogatógépek jelentős időt spórolnak meg használóiknak, és talán már az is átment, hogy a gépi mosogatás víz- és energiatakarékosabb, mint a kézi.

 

A Bonni Egyetem vizsgálata szerint egy mosogatógép 80 százalékkal kevesebb vizet használ el egy adag edény megtisztításához, ha pedig az egész EU átállna kézi mosogatásról gépire, összesen évi 92 terawattóra energiát, valamint több mint hatmilliárd liter ivóvizet is meg lehetne takarítani.

Egyelőre töretlen a kereslet a mosogatógépek iránt, amelyek között egyre népszerűbbek a beépíthető verziók – derül ki a Euronics eladási adataiból. A magyar fogyasztók átlagosan 100-110 ezer forintért vásárolják meg ezeket a gépeket. Ahhoz, hogy igazán jó döntést hozzanak, a mosogatógép beszerzése során a vételár mellett az energiafogyasztásra is figyelni kell.

A GFK adatai szerint a magyar vásárlók a korábbi energiabesorolás szerint elsősorban az A++-os készülékeket keresték – ezt követték népszerűségben az A+-os eszközök. Az energiabesorolási osztályzatok megújult rendszere szerint immár magasan az E kategória a legnépszerűbb, amit a második helyen a D besorolású gépek követnek.

A magyar vásárlók körében tehát egyre fontosabb szempont az energiahatékonyság, hiszen míg a korábbi A++ energiaosztálynak nagyjából megfelel a jelenleg legnépszerűbb E besorolás, a második helyen immár a D, azaz egy kedvezőbb kategória szerepel, nem pedig egy magasabb fogyasztású.

Egy átlagos, a legkeresettebb E energiaosztályba tartozó mosogatógép áramfogyasztása Eco programon 100 ciklusonként 95 kWh, ami azt jelenti, hogy ha heti 4 alkalommal használják az eszközt, a csökkentett rezsiáron számolva évente alig több mint 7100 forintot jelent a gép használata a villanyszámlán.

Ehhez jön még a vízhasználat díja, ami egy, ciklusonként az Eco programon 9,5 liter vizet elhasználó gép esetén évente – fővárosi víz- és csatornadíjjal számolva – mintegy csupán 1200 forint. Egy valamivel drágább, de sokkal takarékosabb, C energiaosztályú készülék hasonló vízfogyasztást és még alacsonyabb, 5700 forint alatti áramdíjat „termel”.

Egyre többen választják a mosó-szárítógépeket

A mosogatógépekhez hasonlóan szintén egyre több háztartás dönt szárítógép vagy mosó-szárítógép vásárlása mellett. A KSH adatai szerint míg 2010-ben 100 háztartásból mindössze 1-ben volt szárítógép, 2020-ra ez már 6-ra nőtt, ami mellett további 4 háztartásban volt megtalálható mosó-szárítógép.

A szárítógépek energiacímkéin még a régi energiabesorolás látható – a GFK adatai szerint e gépek kategóriájában az A++-os energiabesorolás a legnépszerűbb. Mosó-szárítógépek esetében már az új energiabesorolás érvényes, a legnépszerűbbek itt az E energiacímkéjű gépek a vásárlók körében.

Külön-külön azért még jobban megéri

Az Euronics adatai szerint a vásárlóik körében az elmúlt négy év során sokkal népszerűbbnek bizonyultak a mosó és szárító funkciót egy készülékben egyesítő megoldások, amelyekre idén átlagosan 147 ezer forintot költöttek a vevők a 2021-es 131 ezer forint után. Jó tudni azonban, hogy a legtöbb kombinált gép konstrukciójából adódóan nem tud olyan takarékos lenni, mint a külön mosó- és külön szárítógép, hiszen egyrészt a szárítókapacitásuk általában jóval kisebb, mint a mosókapacitásuk, másrészt a szárításhoz szükséges kondenzációhoz jelentős mennyiségű vizet használnak fel.

Egy C/E energiaosztályú mosó-szárítógép esetén heti 4 használat – Eco programmal és a csökkentett áramárral számolva - havonta nagyjából 2600 forintot, vagyis évente hozzávetőleg 33 ezer forintot jelent majd a villanyszámlán. Ezen a költségen tovább lehet faragni, ha csak akkor működtetik a szárító funkciót, ha a szabadban – az időjárás miatt vagy megfelelő tér híján – nem lehet megoldani a ruhák teregetését.