A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és Budapest belvárosa közötti gyorsvasút megépítéséről, a repülőtérre vezető úthálózat fejlesztéséről valamint a harmadik ferihegyi terminál és egy cargo repülőtér megépítéséről is beszélt a közös sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Lázár János, építési és közlekedési miniszter. A beruházások összköltsége 2,5 milliárd euró lesz.
A gyorsvasúti beruházás 1 milliárd euróból épülhet meg. A fejlesztések nemzetközi tenderként valósulnak meg, Nagy Márton szerint még az idén ki fogják írni a pályázatokat.
Az állam 30-35 évre adná koncesszióba a gyorsvasutat, lenne egy koncessziós társaság, amelyik megépítheti ezt a 27 kilométeres szakaszt, és működtetné az utasforgalmat is, Nagy Márton szerint ez az utasdíjakból finanszírozható.
Stratégia jelentőségű beruházásról van szó, hiszen tavaly több mint 17 millió utas fordult meg a repülőtéren az idei évben pedig 20 milliós forgalom várható a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, mondta Nagy Márton. Beszélt arról is a nemzetgazdasági miniszter, hogy tervezik a harmadik terminált is, aminek az alapkövét 2026 márciusában teszik le, nyolc év alatt épülhet meg és egymilliárd euróba kerülhet. Emellett pedig egy új cargo reptér megépítését is tervezik.
Egymilliárd eurós beruházás
Budapestnek ma jó napja van – mondta Lázár János. Ezer milliárd forint értékben, valamint 2,5 milliárd euró értékben gyarapodik a főváros. A repülőtér kapacitása a fejlesztések nyomán akár évi 40 millió utasra is nőhet a jelenlegi 20 millióról. A gyorsvasúttal kapcsolatban pedig kiemelte, a kormány elfogadta ennek projektnek a koncepcióját.
Összesen 27 kilométer vasút épülhet meg, két vágányon Kőbányától Monorig, a vasút az országos gerinchálózatba kötné be repülőteret. Úgy fogalmazott Lázár János, akár Debrecenből, Győrből, Székesfehérvárról és Kelenföldről is elérhető lesz a repülőtér, a Nyugati pályaudvarról körülbelül 3-4 ezer forintba fog kerülni a vonatjegy, ami a taxik viteldíjánál lényegesen olcsóbb lesz, a menetidő 15-20 perc lehet a belvárosból.
A repülőtérre vezető közúthálózat fejlesztése pedig egy 500 millió eurós beruházásból valósulhat meg, két és fél év alatt – mondta Lázár János. Ez körülbelül 11 kilométeres szakaszt jelent, az Üllői út külső része és repülőtér között javulhat a közúti közlekedés. Gyömrői utat és a Kőér utcát is összekötik. Ezen a területen 356 ingatlanhoz kell hozzányúlni – fogalmazott a miniszter és 265 ingatlant ki kell sajátítani.
12 kilométer kétszer három sávos autópályát is felújítanak, és több városba vezető utat korszerűsítenek, a fejlesztések három fővárosi kerületet érintenek, a polgármestereket tájékoztatni fogják – fogalmazott Lázár János.
Két-három kilométer vasút megy majd a föld alatt
A gyorsvasúti beruházás mellett szól Lázár János szerint az is, hogy megváltozott az áruforgalom hazánkban, a gyorsvasúti vonalra nagy szükség van, hiszen Kelet-Magyarországon rövidesen egymillió autót gyártanak és az uniós szabályok szerint az autókat vasúton kell a nyugati piacokra elszállítani.
Nagyjából a Csévéző utcánál lép majd be a repülőtérre a vasút, és onnantól végig a repülőtér területén fog haladni, az egyes terminál mellett – tette hozzá Nagy Márton. A gyorsvasút reptéri állomása a föld alatt lesz, és onnan megy tovább, Monor előtt, a várost nem érintve csatlakozik vissza a gerinchálózatra.
Az Economx kérdésére válaszolva Lázár János azt mondta, hogy az úthálózat építése 2026 végén indulhat, és 2028 végére akár el is készülhet. A harmadik terminál pedig 2034-re épülhet meg addigra kellene nagyjából a vasútnak is elkészülnie.
Nagy Márton bejelentette azt is, hogy megalapítják az Aviatica nevű holdingcéget, aminek tagja lesz a Budapest Airport (BUD), a Hungarocontroll, továbbá a debreceni és sármelléki reptér is. Emellett pedig azt tervezik, hogy új cargo repülőteret is építenek.