Száguld egy kamion felénk, és minden meg fog változni, ezért a hazai gyógyszerár-támogatási rendszer szinte biztos, hogy hamarosan módosításra szorul – ezzel kezdte előadását Dávid Tamás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ártámogatási főigazgató-helyettese a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján.
Úgy fogalmazott, hogy minden, ami Amerikában történik az hatással lehet az európai vagy akár a magyarországi gyógyszerpiacra is, de még semmit sem látni biztosan, ezért a lehetséges hatásokról is egyelőre feltételes módban tud csak beszélni.
Trump olcsóbb gyógyszereket akar
Amerikában jelenleg egy komoly folyamat zajlik a gyógyszerárak csökkentése miatt. A tengerentúlon a vényköteles gyógyszerek ára jelentősen magasabb, akár ötször-tízszer is drágább, mint más európai vagy ázsiai országokban.
Donald Trump amerikai elnök aláírt egy rendeletet, amely az amerikai gyógyszerárakat akár 30-80 százalékkal csökkentheti. Ez az új szabályozás bevezeti a „legkedvezőbb elbánás” politikáját, amely azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államok (USA) nem fizethet többet a gyógyszerekért, mint a világon a legalacsonyabb árat fizető országok. Ez pedig azért fontos Trump számára, hogy az amerikai betegek megfizethetőbb gyógyszerekhez jussanak.
Ez az intézkedés várhatóan hatással lesz a globális gyógyszerpiacra is, mivel a gyógyszergyártók kompenzálhatják az amerikai piacon bekövetkező bevételkiesést, mégpedig úgy, hogy az árak máshol emelkedhetnek.
Dávid Tamás utalt arra, hogy az amerikaiak „potyautasnak” nevezik egész Európát és a világ jó részét, és arra hivatkoznak, hogy az USA fejleszti a gyógyszerek nagy részét, mégis ők fizetik a legtöbbet érte. Ebben a helyzetben Amerika rendet akar tenni
– emelte ki a NEAK főigazgató-helyettese.
A Trump-féle stratégiára a gyógyszerszektor reakciója az volt először, hogy 17 vezető gyógyszercég levelet küldött az USA elnökének. A gyógyszeripar érzékelve a változás szelét, jelentős egyeztetéseket kezdett az amerikai kormányzattal. A Pfizer és az AstraZeneca már egy egyedi megállapodást is kötött. Erről itt írtunk bővebben
A leggyorsabbak már léptek is
A Pfizer az amerikai Medicaid program keretében bizonyos gyógyszereket akár 80 százalékos kedvezménnyel kínál a pácienseknek, akik közvetlenül a cégtől vásárolnak az új, TrumpRx nevű szövetségi platformon keresztül. Cserébe a Pfizer három évre mentesül a gyógyszerekre tervezett 100 százalékos importvám alól, és 70 milliárd dolláros beruházást vállalt az USA-ban a gyártás és a kutatás-fejlesztés területén.Az AstraZeneca szintén megállapodott a Fehér Házzal: három év vámmentességet kap annak fejében, hogy termékeit kedvezményes áron értékesítheti az amerikai fogyasztóknak. A brit cég emellett 2030-ig 50 milliárd dollárt fektet be az USA-ban gyártásba és fejlesztésbe, valamint új telephelyeket épít és bővít több államban. Az AstraZeneca gyógyszereit akár 70 százalékos kedvezménnyel lehet megvásárolni cukorbetegség és az asztma kezelésére az amerikai piacon.Van olyan, aki ezekre a megállapodásokra rossz szemmel tekint, de a NEAK főigazgató-helyettese szerint inkább az látszik, hogy az Pfizer és az Astra ébredt fel elsőként – tette hozzá.
Azt is lehet már tudni, mert Robert F. Kennedy Jr. pár hete elárulta, hogy már 14 gyógyszercéggel előrehaladott tárgyalási szakaszban vannak.
A Novartis és a Sanofi vezérigazgatói pedig a Financial Timesban megjelent nyílt levélben azt közölték, hogy az Európai Uniónak (EU) emelnie kellene a gyógyszerárakat, hogy azok jobban igazodjanak az Egyesült Államok árszintjéhez. Véleményük szerint a jelenlegi szigorú árkontroll Európában gátolja a növekedést és visszafogja az innovációt, ennek következtében egyre több befektetés áramlik az USA-ba, ahol magasabbak az árak és kedvezőbbek a szabályozási feltételek.
A magyar állami egészségbiztosító főigazgató-helyettese szerint, ha az amerikai gyógyszerár-támogatási rendszer életbe lép, akkor az a magyar gyógyszerárakat is befolyásolni fogja, ennek pedig komoly következményei lehetnek.
Dávid Tamás szerint a gyógyszergyártóknak több aggodalma is van az egyik a listaárak, a másik pedig az, hogy tartanak attól, hogy Amerika előbb-utóbb rákérdez arra, hogy az európaiak, hogy érték el a sokkal alacsonyabb árakat.
Kérdés az, hogy mi éri meg jobban a gyógyszercégeknek, megtartani Amerikát vagy elveszíteni Európát vagy mindez fordítva.
Európában a biztosítók és a betegszervezetek is kongatják a vészharangot, mert attól tartanak, hogy megemelkedhetnek a biztosítótársaságok vagy a betegek kiadásai, leállhatnak a gyógyszerárversenyek, az alapvető árkontroll mechanizmusok értelmüket veszíthetik.
Nőhetnek az állami egészségügyi kiadások
Európa még mérlegeli a helyzetet, hiszen itt mások a jövedelmi helyzetek, más a piac mérete, más a biztosítási rendszer, másfajta termékeket preferálunk – sorolta az amerikai és európai kontinens közötti különbségeket Dávid Tamás.
Abban bíznak, hogy a gyógyszeripari atombombát senki nem fogja ledobni. De ha igen, akkor Magyarországon is változtatni kell a gyógyszerek térítési díjain emiatt.
Lehet, hogy újra kell gondolni magyar gyógyszerár-támogatási rendszert. De Dávid Tamás hangsúlyozta, egyelőre minden csak feltételezés, de fel kell készülni mindenre.
Ez a Trump-féle stratégia most az úgynevezett „elefánt” jelenség a gyógyszerszektorban – emelte ki Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Biztos, hogy alapjaiban fog hamarosan megváltozni az európai gyógyszerellátás és a gyógyszerár-támogatás is. Az AIPM tagvállalatai kiemelten fontosnak tartják, hogy a partnerség megmaradjon az államigazgatás és az innovatív gyógyszergyártók között. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta Szalóki Katalin, hogy a magyar támogatási rendszer átalakításra szorul, mert az öt év alatt két gyógyszerbefogadási csomag volt, és ez nagyon kevés.