Az elmúlt időszakban brutális energia számlákkal szembesültek Magyarország gyógyfürdői. A fürdők energiaintenzívek, a termálok harmadánál az elszabadul áram- és gázárak ellehetetlenítették a működést.

Csak egy átfogó, a fürdők összességére kiterjedő intézkedéscsomag jelenthet termálok számára megoldást, mondta Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. igazgatója az Utazás Kiállítás Egészségturizmussal foglalkozó konferenciáján.

Míg tavaly a fürdők az árbevétel arányos költségvetéseiben az energiaszámlák 20 százalékra rúgtak, idén már ennek a dupláját fizetik a termálok.

Kántás Zoltán kiemelte: a fürdők 25 százaléka az ideiglenes bezárás mellett döntött, ez derül abból a felmérésből, amit a Magyar Fürdőszövetsége készített 24 nemzetközi és országos jelentőségű fürdő megkérdezésével. A fürdők súlyos terheket hordoznak a vállukon, közel három éve a válságok befolyásolják a hozzájuk érkező vendégek számát.

Az ágazatban 18 ezren dolgoznak, 2020-ban a pandémia miatt több mint 9 hónapig zárva voltak a gyógyfürdők, 23 százalékos elvándorlás indult el szektorban, ezeket a dolgozókat nehéz pótolni vagy visszacsábítani.

A háború hatására az energiaárak 300-500 százalékkal emelkedtek, megnövekedtek az üzemeltetési költségek, emelkedett a minimálbér és garantált bérminimum is és a beszállítók is emelték az áraikat.

Kántás Zoltán szerint a hazai turizmus elképzelhetetlen termálfürdők nélkül.     Kép: Getty Images

A Fürdőszövetség kiszámolta, hogy a nagy nemzetközi gyógyfürdők átlagos rezsiköltségeinek emelkedése 300 millió forint pluszt jelent a termáloknak, a kisebb térségi fürdőknek 140 millió forint többletet kell kigazdálkodniuk.

A fürdők átlagos havi fenntartási költsége 2022-ben kétszeresére-hatszorosára emelkedett az előző évi átlaghoz képest. A gáz ára négyszeresére, a villamosenergia ára ötszörösére nőtt - sorolta a problémákat Kántás Zoltán.

Nem segíti a szektor versenyképességének megtartását az sem, hogy lebegtettek 50 milliárd forintos támogatást a fürdőszakma előtt, de ezt elkaszálták

– fogalmazott sarkosan a Fürdőszövetség elnöke.

Hangsúlyozta: a hazai fürdők többségének egy kiterjedt intézkedéscsomag jelenthetne megoldást. A fürdőágazatot a Szép-kártya kivételével elkerülték a turizmust támogató intézkedések, ennek egyik sarokköve pedig az áfakulcs kérdése lenne. Azzal zárta előadását most, hogy mérséklődnek az árak egy kicsit optimistábban tekintenek a 2023-as évre.

A budapesti fürdők jól vannak

A fővárosi gyógyfürdők életében a 2023-as év a visszatérés éve, mondta Borosné Szűts Ildikó, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH Zrt.) vezérigazgatója. Kiemelte: a 2022-es évről készült mérlegbeszámoló szerint az adózás utáni eredményük meghaladja 2,4 milliárd forintot, köszönjük mi jól vagyunk.

Ugyanakkor Borosné Szűts Ildikó azt hangsúlyozta: a korábbi években a koronavírus-járvány 22 milliárd árbevételt vett ki a budapesti fürdők kasszájából.

A jelen és a jövő kihívásaival kapcsolatban elmondta, hogy az energiaválság szempontjából a fenntarthatóság az egy előremenekülés. Készítettek egy energiaválság tervet, ami alapján az idei évi üzleti tervben egy sokkal kedvezőbb szám szerepel már az energiaköltségekre.

Az energia stratégiai intézkedéseknek köszönhetően:

  • a villamosenergia esetében 10 százalékot,
  • a földgáz esetében 52 százalékot,
  • a távhő esetében 45 százalékot takarítottak meg.

Példaként említette: 2022-ben 1,7 milliárd forintot jelentettek a BGYH fürdőiben az energiaköltségek, 2023-ban, ha nem készítették volna el a válságtervet, akkor ez az összeg 6,8 milliárd forint is lehetne, ezzel szemben az idei évi üzleti tervben 3,7 milliárd forint szerepel, de a tervek szerint még ezt sem fogják elérni.

Az EU-t sikerült meggyőzni

Az Európai Fürdőszövetség Izlandtól Portugálián át, Spanyolországtól a Baltikumig összesen 20 országot képvisel, mondta Mezősi Csilla, az Európai Fürdőszövetség (ESPA) főtitkára.

Jó hírként aposztrofálta, hogy 2023-ban először sikerült a szakmának az európai uniós költségvetésben egy 7 milliárd eurós összeget kiharcolni, amit az egészségre lehet fordítani.

 

A büdzsében lesz pénz a mentális egészségre, valamint a posztcovid okozta problémákra is, ugyan is a EU-s pénzügyminiszterek észrevették, hogy a munkaerőhiány komoly problémát jelent a vállalatok számára, nagyon sok munkavállaló a betegség után nem tért vissza a munkaerőpiacra. Az ESPA főtitkára kiemelte: most erre is találtak 1-2 milliárd eurót. Már több mint 16 országban ezekre a hosszú covid okozta problémákra is kínálnak gyógykezeléseket a fürdők, már 2020 óta.