A 14. havi nyugdíj témája - ahogy várható volt - ismét előkerült a kormányinfón. Igaz újságírói felvetésként. Gulyás Gergely azt mondta, a kormány „szeretné” bevezetni a 14. havi nyugdíjat, de még vizsgálják, miként szorítható be a költségvetési keretek közé.
Egyelőre döntés erről nem született
– fogalmazott.
Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter beszélt arról az Indexnek, hogy szerinte „elkerülhetetlen”, hogy Magyarországon 14. havi nyugdíj legyen, ugyanis ez érezhetően növelné a nyugdíjasok reáljövedelmét. Gulyás most azt jelezte, a kérdés továbbra is napirenden van, de a költségvetés mozgástere határozza meg a lehetséges időpontot és mértéket.
Meghosszabbított árrésstop, bővülő termékkör
A kormány 2026. február 28-áig meghosszabbítja az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstopot – jelentette be Gulyás Gergely.
December 1-jétől 14 új termék kerül be a körbe, köztük alma, körte, szőlő, marhafelsál, májkrém, sertésmájas és sajtkrém.
A miniszter szerint az intézkedés esetleges kivezetése jelenleg áremelkedéshez vezetne, ezért „nem lenne felelős döntés” eltörölni azt.
Magyarországon mérsékeltebb az élelmiszer-áremelkedés, mint az EU-ban, de most még nem lehet kivezetni az árrésstopot
– hangoztatta Gulyás.
SZÉP-kártya: marad ami volt
A SZÉP-kártyán lévő összegeket továbbra is fel lehet használni hideg élelmiszerek vásárlására, a lehetőséget a kormány 2025. április 30-áig meghosszabbította.
A miniszter szerint ez a döntés a lakossági fogyasztás fenntartását és a hazai kiskereskedelmi forgalom stabilitását is segítheti.
Jön 15 százalékos béremelés a szociális és kulturális szférában
Gulyás bejelentette, hogy a szociális ágazatban 15 százalékos béremelés lesz január 1-jétől. A nevelőszülőkre ez nem vonatkozik, mert az ő támogatásukat „megduplázza” a kormány a jövő évtől.
Ugyancsak 15 százalékkal nőnek a bérek a kulturális ágazatban is, „ami hozzájárul ahhoz, hogy ezen a területen többen vállaljanak munkát” – tette hozzá.
Energiaellátás, szankciók, százhalombattai incidens
A miniszter beszélt a százhalombattai olajfinomítóban történt incidensről is, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor szerdán meghallgatta a belügyminiszter jelentését.
Egyelőre nem tudni, hogy baleset, üzemzavar vagy külső támadás történt
– mondta Gulyás, aki hozzátette: a kormányfő utasította Nagy Márton gazdasági minisztert, hogy tárgyaljon a MOL vezetőivel, és „tegye világossá, hogy a vállalat a kieső profitját nem pótolhatja a vásárlók rovására, üzemanyagár-emeléssel”.
Gulyás szerint az új amerikai, orosz olajipart célzó szankciók nem érintik Magyarország energiaellátását, és az orosz szerződések továbbra is érvényben maradnak.
„Sajnos egyelőre nincs versenyképes alternatíva az orosz energiára” – mondta, hozzátéve: enélkül a rezsicsökkentés sem lenne fenntartható.
Trump–Orbán-találkozó és az adóegyezmény
A közelgő, november 7-re időzített Trump–Orbán-találkozóval kapcsolatban Gulyás elmondta, várhatóan szó lesz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményről is, amelyet még Joe Biden adminisztrációja mondott fel Magyarországgal.
„A magyar kormány továbbra is nyitott az új megállapodás megkötésére” – tette hozzá.
Sziget: a főváros dolga
A miniszter reagált a Sziget Fesztivál körüli bizonytalanságra is, szerinte a rendezvény jövője kizárólag a főváros hatáskörébe tartozik.
Kérdésre válaszolva Gulyás azt is elmondta, konkrét számadatokat csak a sajtóban látott arról, mekkora bevételkiesést jelentene a turizmusnak a fesztivál elmaradása.
„A Sziget a magyar turizmus bevételeiben a nagyobb események közé tartozik, de ez tisztán fővárosi ügy, így kormányzati teendő nincs” – tette hozzá.
Azt is világossá tette, hogy a fővárosnak kellene az ügyet rendeznie, az ő hatáskörükbe tartozik, ráadásul a Fidesz kisebbségben van a közgyűlésben. „Ha a főváros akar Szigetet, akkor minden lehetősége megvan arra, hogy Sziget legyen. Azokat a kedvezményeket, amelyeket a Szigetet megrendezni hajlandó cég kér, csak a főváros adhatja meg” – húzta alá a miniszter.