A kormány január 1-jétől várhatóan új lakhatási programot fog indítani a közszolgálatban dolgozók támogatására. Ennek keretében az állami szektorban dolgozók évente 1 millió forintos hozzájárulást kaphatnak lakáshitel-törlesztéshez vagy új lakáshitel önrészének kifizetéséhez.
Egyelőre azonban kérdések lengik körbe a támogatást: a jogszabálytervezet még nem készült el, és bizonytalan, hogy támogatásra tervez-e a kormányzat célzott keretet elkülöníteni a költségvetésben. A kérdés tehát az, hogy ez majd egy cafeteriaként adható, vagy egy igénylés esetén adandó juttatás-lesz e – teszi fel a kérdést a GKI.
Tízből néhányan élnének vele
A GKI szeptember elején ezer fős reprezentatív felmérést végzett a lakosság körében. A kutatás eredményei szerint a közszférában dolgozók 15 százaléka élne a támogatás adta lehetőségekkel, amennyiben lenne rá lehetősége.
A válaszadók 17 százaléka semleges a kérdésben, míg további 68 százalék nem tervezi igénybe venni a konstrukciót.
Ha a központi költségvetés valóban forrásokat allokál a programra, és nem a fenntartók (önkormányzatok, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Klebelsberg Központ (KK) stb.) hatáskörében lesz a támogatásról való döntés, akkor 595 ezer közszolgálati dolgozóval és 15 százaléka támogatás felvételi rátával számolva közel 90 ezren élhetnek a támogatás nyújtotta előnyökkel.
A konstrukció valóban rendkívül kedvező lehet a közszférában dolgozóknak, ám (bármikor megszüntethető) cafeteria jellege miatt új lakáshitelek esetén nehezen tervezhető vele a jövő.
Érdemes tehát csak abban az esetben hitelfelvételhez folyamodni, amennyiben a támogatás nélkül is biztonsággal fedezhető a havi törlesztőrészlet
– írja a GKI.
Amennyiben a kormányzat ténylegesen forrásokat rendel a program mellé, és az állami alintézmények minden jogosult számára biztosítani tudják a juttatást, akkor a közel 90 ezer közszolgálati dolgozó támogatási igényének teljesítése (1 millió forint/fő juttatást feltételezve) 90 milliárd forintos kiadási többletet jelentene 2026-ban. A program költségvetési hatása az új támogatást igénylők miatt évről-évre nőhet.
A lakáspiaci hatások attól függenek, hogy a közszférában dolgozók miként használják fel az évi 1 millió forintos támogatást. Ha a juttatást elsősorban meglévő hitelek törlesztésére fordítják, akkor a program inkább az érintett háztartások pénzügyi stabilitását erősíti, miközben az ingatlanpiaci hatása semleges marad. Ebben az esetben a konstrukció likviditást javító szerepet tölt be.
Amennyiben azonban a támogatás jelentős részben új hitelfelvételt és ezen keresztül lakásvásárlást ösztönöz, akkor a kereslet bővülése érzékelhető hatással lehet az ingatlanpiaci folyamatokra. Ez egyrészt hozzájárulhat a lakásforgalom élénküléséhez, másrészt mérsékelt áremelkedést is generálhat.
Összességében tehát a program hatása nem egyértelmű: a lakossági felhasználási minták határozzák meg, hogy inkább stabilizáló, likviditást javító szerepet játszik, vagy érdemben hozzájárul a lakásforgalom emelkedéséhez.