A magyar gazdaság az első félévben stagnált az előző év azonos időszakához képest, sőt, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1 százalékkal még alul is múlta a tavalyi év azonos időszakát. Ugyanakkor a második negyedévben már enyhe – nagyon enyhe – élénkülés jelei mutatkoztak: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becslése alapján a GDP éves alapon 0,2 százalékkal már növekedett, negyedéves alapon pedig körülbelül 0,4 százalékos volt a bővülés. Az előzetes statisztikák alapján a belső kereslet – különösen a háztartások fogyasztása – lehetett továbbra is az egyik fő mozgatórugó, míg az ipar és az építőipar továbbra is gyengeséget mutatott.

A szeptemberi ágazati statisztikák hiánya most igazán fájó pont, mivel az eddig beérkezett adatok alapján nagyon úgy tűnik, hogy a magyar gazdasági hullámvasút a harmadik negyedévben is folytatódhatott – fogalmazott az Economx megkeresésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. 

Számításaik szerint ugyanis 

könnyen lehet, hogy egy újabb olyan negyedévet hagytunk magunk mögött, amikor negyedéves alapon a magyar gazdaság zsugorodott. 

Öröm az ürömben, hogy a tavalyi évi alacsony bázis miatt az év/év index így is egy érdemi elrugaszkodást mutat majd – tette hozzá az elemző. Értékelése szerint

  • a mezőgazdaság eddig ismert teljesítménye sok örömre nem adott okot, és mivel az ágazatnak jellemzően a harmadik negyedévben van a legnagyobb gazdasági hatása, így vélhetően ez komolyabban visszafoghatta a gazdaság összteljesítményét;
  • az ipar esetében a vegyes összképen a szeptember még felfelé és lefelé is módosíthat, de alapvetően negyedéves alapon stagnálás körüli teljesítményre számítanak, így a növekedési hozzájárulás – legyen az pozitív vagy negatív – is csekély lesz;
  • viszont az építőipar esetében a rettenetesen gyenge augusztusi adatok olyan mértékben rontották az ágazati összképet a harmadik negyedév kapcsán, hogy azon még egy erőteljes szeptemberi korrekció sem igazán tudna segíteni, vagyis ez a szektor egyértelműen lefelé húzhatta a gazdasági teljesítményt;
  • a kiskereskedelemre és a szolgáltatásokra vonatkozó havi adatok indikációi alapján még mindig ez a terület – tehát lényegében a fogyasztás – maradhatott a magyar gazdaság egyedüli motorja. 

Virovácz szerint a mérleg nyelvét a kormányzati teljesítmény (termékadók és -támogatások egyenlege) jelentheti: ez döntheti végül el, hogy enyhe pluszt látunk majd a negyedéves növekedésben vagy tényleges zsugorodást. Az ING Bank az utóbbi mellett tette le a voksát: 0,2 százalékos visszaesést várnak negyedéves alapon.

Hasonlóan látja Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója is: negyedéves alapon csak stagnálás körüli helyzetet valószínűsítenek, mert „a második negyedévhez képest az augusztusig beérkező ipari, kiskereskedelmi és főleg építőipari adatok összességében sajnos rosszabb képest festenek a magyar gazdaságról, és a mezőgazdaság sem teljesíthetett valami fényesen”. 

„Azt gondoljuk, hogy felhasználási oldalon továbbra is a háztartások fogyasztása húzhatta felfelé a növekedést, míg a beruházások valószínűleg ismét nagy mínuszt fognak mutatni, habár negyedéves alapon mérséklődhetett a visszaesés. Termelési oldalon az egyes ágazatok havi teljesítménye alapján azzal számolunk, hogy a kereskedelem és a szolgáltatások pozitívan, az ipar és az építőipar pedig negatívan járulhatott hozzá a növekedéshez” – közölte az Economx megkeresésére az elemző.

Nem reális a tartós 3 százalék feletti növekedés

Hosszabb távon világosan látszanak a strukturális kihívások. „Tartósan 3 százalék feletti növekedést Magyarország jelenleg nem tud fenntartható módon produkálni, mert az külső és belső egyensúlyvesztéssel járna.” Bővebben >>>

„Nem lesz tehát sok okunk az örömre, hiszen, ha bejön a pesszimista jóslatunk a harmadik negyedévről, akkor az azt jelenti, hogy még egy komolyabb negyedik negyedévi növekedés mellett is, amelyet a kormányzati intézkedések lökhetnek meg, csak arra marad esély, hogy nagyjából 0,5 százalék körüli átlagos növekedést hozzon ki a magyar gazdaság az idei évre” – hangsúlyozta Virovácz Péter, hozzátéve, hogy mindez a 0,6 százalékra felfelé revideált 2024-es teljesítmény után „extra nagy csalódás lenne”, hiszen könnyen lehet, hogy idén, nem hogy dinamizálódott volna, de még romlott is a magyar gazdaság növekedési tempója.

Q3: éves szinten 0,6-0,8 százalékos bővülés, negyedéves bázison viszont legfeljebb csak stagnálás

Összességében az ING Bank előrejelzése szerint a magyar gazdaság a harmadik negyedévben 0,6 százalékkal lehetett magasabb az egy évvel korábbinál, ugyanakkor negyedéves alapon 0,2 százalékos visszaesés valószínű. A bank strukturális modellje alapján 2025 egészére 0,7 százalékos átlagos GDP-növekedést vár, ami 2026-ban 2,5 százalékra gyorsulhat. Az ING megjegyzi, hogy ha a harmadik negyedévre külön becsült mostani (nowcast) adatot is figyelembe veszik, az idei növekedés inkább 0,4–0,5 százalék körül alakulhat. 

Az MBH-nál éves összehasonlításban 0,8 százalékos bővülést várnak a harmadik negyedévre, míg negyedéves alapon stagnálásra számítanak, viszont a negyedik negyedévre már jobb teljesítményre számítanak, mivel „a fogyasztás a kormányzati intézkedések miatt tovább élénkülhet, ami várhatóan a kiskereskedelemben is le fog csapódni az ünnepi időszak forgalmában”, miközben várakozásuk szerint a beruházások oldaláról is lassú stabilizálódás kezdődhet el az év végével. A gyengébb havi statisztikák alapján az MBH szerint már nem tartható az idei 0,8 százalékos növekedési előrejelzés, ezért a bank 0,5 százalékra mérsékli az idei reál GDP-prognózisát. 

Ugyanakkor a kilátások javulnak Árokszállási Zoltán szerint: jövőre a fogyasztás bővülése felgyorsulhat, miközben a beruházások már nem fékezik, hanem támogathatják a növekedést. A termelési oldalt több tényező is erősítheti: 2025 végén és 2026 elején új akkumulátor- és autóipari gyárak indulhatnak, az építőipar pedig a kormányzati programok és az Otthon Start révén kaphat lendületet. A fogyasztást a béremelkedések, az szja-mentesség, a fegyverpénz és a családi adócsökkentés is érdemben növelheti, miközben a költségvetés helyzete régiós összevetésben továbbra sem túlságosan kedvezőtlen. Az MBH várakozása szerint a külső kereslet élénkülése és a belső folyamatok javulása együttesen 2,9 százalékos GDP-növekedést hozhat 2026-ban, amivel a magyar gazdaság újra a régiós átlag közelébe kerülhet.

A gyenge gazdaság szűkíti a jegybank mozgásterét is

A várt gyenge adat aligha befolyásolja majd a monetáris politika hozzáállását, hiszen a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, amely egyelőre továbbra sem biztosított, még az ilyen gyenge gazdasági teljesítmény mellett sem. Vagyis az ING szerint továbbra sem várható idén kamatvágás, sőt jövőre is inkább csak az év második felében, ősztől nyílhat erre tér. Az MBH Bank elemzői szerint az infláció tartós letörése most a korábbi évekhez képest markánsabban befolyásolja a jegybank kamatpolitikáját: emiatt a jövő év közepéig ők sem számítanak a monetáris enyhítés beindulására. Úgy vélik, hogy az erős fogyasztás és a bérek érdemi emelkedése sem segíti, hogy az infláció gyorsan mérséklődjön, viszont jövő év közepére „a relatíve erős forint várhatóan érdemben hűtheti az inflációs várakozásokat is, így – ha minden jól megy – jövő ilyenkorra már alacsonyabb lehet az alapkamat, mint most”. 2026 végére így 6 százalékos, míg 2027 végére 5 százalékos alapkamatot várnak.