Jámbor András, a Szikra Mozgalom és Karácsony Gergely rendhagyó demonstrációt szervezett Budapesten, amin az áprilisi Fudan-ügy mellett a lakhatási krízis kérdése is fontos szerephez jutott. A demonstráció apropója a Diákvárosnak nevezett új városnegyed, aminek a helyére a kormány egy kínai állami egyetemet, a Fudant tervezi megépíteni. Az 540 milliárd forintból, állami hitelből és kínai munkaerővel megvalósított beruházás terve tárgyalások nélkül, a kerület és a főváros véleményezésének hiányában valósult meg. Az elmúlt időben viszont egymást követően jelentek meg olyan felmérések, amelyekből kiderül, hogy a magyarok kétharmados, a budapestiek akár 90 százalékos többsége nem akarja a kínai egyetem kampuszát Budapestre. 

Bár az érvényes járványügyi rendelkezések 500 főben maximálják az olyan demonstrációkat, amelyen védettségi igazolvány nélkül lehet megjelenni, erre sajátos tervvel reagáltak a szervezők: több kisebb tüntetést jelentettek be egyszerre, valamint részben elkülönítették az igazolásnélkülieket. Így az egyik főkérdés az volt, hogy a hatóságok hogyan reagálnak erre, amire gyorsan megérkezett a válasz: sehogy.

A tervezett program szerint délután háromtól gyülekeztek a tüntetők az Andrássy úton, a Kodály körönd metrómegálló, valamint a Hősök tere között. Az esemény helyszínére érkezve elkérték a védettségi igazolványt azoktól, akik a kijelölt főúton akartak vonulni. Az igazolvánnyal nem rendelkezőknek részben elkülönítve kellett a tömeggel tartaniuk: nekik egy meghatározott szakaszon, kétoldalt a szervízúton lehetett gyülekezni. Utóbbi helyszínhez közeledve négy óra előtt csaknem ezer fős tömeg várakozott már, miközben a Kodály Körönd felől is folyamatosan érkeztek a demonstrálók.

A vonulás kezdete a védettség ellenőrzése miatt több mint fél órát csúszott, ezért 16:40 körül indultunk a Kossuth tér felé. A Napi.hu a helyszínen arról kérdezte a résztvevőket, hogy a Fudan Egyetem megépítésének politikai vagy gazdasági kockázatai a fontosabbak, és hogy tudnak-e mondani bármiféle érveket a beruházás megvalósítása mellett.

Tüntetők az Andrássy úton.
Kép: Napi.hu, Nagy Martin

Kormányzati kettős mérce

„Miért is akarnánk finanszírozni egy ekkora külföldi egyetem megépítését, amikor a CEU-t elüldöztük. Ha pedig ideológiai alapon akarunk egyetemeket idehozni, azt köszi nem.” – mondta az egyik résztvevő fiatal, majd hozzátette, hogy aggasztónak gondolja a beruházás tisztázatlan finanszírozási körülményeit, és az egymásnak ellentmondó kormányzati információkat. Szerinte Kína politikai befolyásának növekedését nem lehet megállítani tagállami szinten, ezért a közvetlen gazdasági érintettségünk fontosabb. Végül pedig kiemeli, hogy:

Nem lenne gond a Fudan Egyetemmel sem, ha lenne még CEU, nem kínai hitelből épülne, esetleg hogyha a Kínai állam megépítené magának, és nem a Diákvárosból venne el helyet.

A megkérdezettek között egyébként széles egyetértés volt abban, hogy nem szeretnének kínai hitelből megvalósított gigaberuházást. Bár sokan a keleti nyitás újabb állomását látják a történetben és félnek egy autoriter állam befolyásától, a legtöbben mégis a kedvezőtlen gazdasági hatásait, és a Diákváros-projekt ellehetetlenítését érzik igazán problémásnak. A lakhatás kérdése szintén végig hangsúlyos téma volt menet közben, még ha nem is minden tüntető említette az elsők között.

A védettségi igazolvánnyal rendelkezők sora az ellenőrzőpont előtt.
Kép: Napi.hu, Nagy Martin

„Önmagában az, hogy a Fudan egyetem Magyarországon megjelenik, véleményem szerint vitatható, de nem biztos, hogy rossz. A konstrukció az, ami számomra teljesen elfogadhatatlan, hogy 540 milliót költenek rá a mi pénzünkből.” – válaszolt egy idős megszólaló, majd kiemelte, hogy másokkal ellentétben nem fél az ideológiai képzés veszélyétől, és a szóban forgó oktatási intézményről egyébként elismerően nyilatkozott. „Nem tartom botrányosnak, sőt inkább pikánsnak vélem majd, hogy amikor a vörös csillag ott lesz az egyetem tetején, vajon mit fog szólni Szijjártó elvtárs.” – tette hozzá, majd újból felhívta a figyelmemet, hogy ő alapvetően csak a megvalósítás jelenlegi tervei ellen tiltakozik. 

Nem a párbeszéd hívei

A másik fontos probléma, ami felháborodást keltett a résztvevőkben az a kormányzati konzultáció hiánya. Hogy nem kérdezték meg a lakosságot sem helyi, sem országos szinten arról, hogy biztosan szeretnének elkölteni 540 milliárd forintot egyetlen felsőoktatási beruházásra. Annak tükrében látták különösen bosszantónak, hogy 2020-ban a magyar állami egyetemek fenntartási költségvetése mindössze 332 milliárd forint volt. 

A Kossuth tér felé haladva elképesztő tömeg kezdett összegyűlni, annak ellenére is, hogy a legnagyobb létszámú vonuláson csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők vehettek részt, és az elkülönített 500 fős tüntetések résztvevői később indultak el a végső helyszínre.

„Azért gondolom, hogy nem fog összejönni a beruházás, mert ilyen sokan nem szeretnék, és ez egy jelentős tömeg.” – nyilatkozta magabiztosan az egyik tüntető, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az internetadóhoz hasonlóan a Fudan ügyében is meghátrál majd a kormány.

A válaszokból érzékelhető volt, hogy a legtöbben annak ellenére is elutasítják a beruházást, hogy egyébként egy elismert nemzetközi intézményről van szó. Senki nem szeretné, hogy a koronavírus-járvány instabil gazdasági környezetében egy olyan egyetem épüljön 540 milliárd forintból, ami amellett, hogy a felvett kínai hitellel növeli az államadósságot, még a budapesti diákok megfizethető lakhatását is akadályozza.

Tízezren is lehettek

A Kossuth térre érkezve a szervezők megvárták, mire felzárkóznak az 500 fős tüntetőcsoportok, majd megkezdődtek a beszédek. Időközben már sokezer ember gyűlt össze a parlament épülete előtt, akik három ponton tudtak bejutni a Kossuth térre a védettségi igazolványuk felmutatásával.

A sajátos demonstráció a Kossuth téren.
Kép: Napi.hu, Nagy Martin

Először Jámbor András, a tüntetés szervezője arról beszélt, hogy a magyarországi lakhatási válság miatt milliók élnek rossz életkörülmények között. Mivel a hallgatók sérülékeny csoportnak számítanak, ezért minden eszközzel igyekeznek meggátolni, hogy a kormány a Diákváros rovására építtesse meg a kínai elitegyetemet.

Őt követte Berecki Áron a Hallgatói Szakszervezettől, Gede Márton és Őze Sándor aktivisták (A Város Mindenkié, Utcáról Lakásba Egyesület, Utcajogász), akik a fiatalok lakhatási nehézségeiről beszéltek. Szerintük megoldást kínálhatna a Diákváros, ami megfizethető lakhatást jelenthetne, a kereslet csökkenése pedig kedvező hatással lehet a piaci árakra. Beszédükben végül felszólították a kormányt, hogy az önkormányzati bérlakások privatizációja helyett inkább növeljék a szociális bárlakások számát.

Utánuk Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere következett, aki elsősorban azt kifogásolta, miért megy bele a magyar kormány egy - álláspontja szerint - az ország számára csak hátrányokkal járó üzletbe. Úgy látja, egy "közpénzből létrehozott magánvállalkozást látunk, amiből még a szokásosnál is többet lehet zsebre tenni". Hangsúlyozta, hogy a Fudan Egyetem 340 milliárd forintos ajánlatát teljesen észszerűtlenül licitálták 540 milliárdig, és így a Budapest-Belgrád vasútvonallal együtt a kormány közel 1200 milliárd hitelt venne fel Kínától.

Amit akarunk, az a Diákváros, amit pedig nem akarunk, az az 500 milliárd forintból megépülő kínai elitegyetem; ilyen egyszerű ez

– fejtette ki Karácsony Gergely, főpolgármester. Az ellenzéki előválasztáson is induló miniszterelnök-jelölt hozzátette, hogy nem a kínai emberek, nem is Kína, és pláne nem a Budapesten élő kínaiak ellen szól a mai demonstráció.

A felszólalások után Barabás Richárd, Újbuda alpolgármestere beharangozta az esemény végét, majd befejeződött az év első utcai tüntetése.