A GKI Gazdaságkutató megvizsgálta, hogy a forint árfolyamának változása milyen módon gyűrűzött át a hazai inflációba 2010 után. 16 évvel ezelőtt az árfolyamhatás viszonylag gyenge volt: egy 1 százalékos forintgyengülés két negyedév késéssel körülbelül 0,2 százalékponttal emelte a fogyasztói árindexet.
2013-ig ez a hatás folyamatosan gyengült, egészen 0,13 százalékpontig, majd hirtelen emelkedésbe kezdett. Az árfolyammozgások inflációs hatása felerősödött, az átgyűrűzés 2018-ban már 0,5 körüli értékre emelkedett, miközben maga az árfolyam is nagyobb kilengéseket mutatott.
Ennek következtében a gyengülő forint 2022-ig jelentősen hozzájárult a magas inflációs környezet kialakulásához (az átgyűrűzés mértéke is itt érte el a csúcspontját, 0,65 százalékpontot). Az erősödő árfolyamhatás oka az, hogy a fogyasztói kosárban az importált termékek súlya (részben az árnövekedés következtében) megnőtt.
A forint 2025-ben végbement erősödése egyértelműen mérsékli a fogyasztói árindexet, ugyanakkor ez a hatás nem azonnali: két–három negyedév elteltével jelenik meg, és nagyjából egy éven belül fut ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy az árfolyam változásai nem azonnal és teljes mértékben épülnek be az árakba, hanem több negyedéven keresztül fejtik ki hatásukat. Ez az árfolyamhatás különösen 2020-ban és 2022-ben volt magas. 2020-ban a forint leértékelődése akadályozta meg a defláció kialakulását, míg 2022-ben az árfolyamgyengülés érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói árindex közel 15 százalékra ugrott. A GKI modellje alapján a forint gyengülése nélkül 2022-ben (minden egyéb tényező változatlansága mellett) az infláció nagyjából 8 százalék körül alakult volna, 14,5 százalék helyett.
Nyitott gazdaság, jelentős devizahatás
2023-ban ezzel szemben a forint erősödése már mérsékelte a magas belföldi inflációt, mintegy 2 százalékponttal csökkentve a drágulás ütemét, amely azonban így is jóval meghaladta (17,6 százalék) az előző évit. Ez részben annak tudható be, hogy a 2022-es jelentős leértékelődés áthúzódó, inflációnövelő hatását ellensúlyozta a 2023-as felértékelődés dezinflációs hatása, így az árfolyam összességében inflációcsökkentő irányba hatott.
2024-ben a 3,7 százalékos fogyasztói árindex emelkedésből 1,6 százalékpontot a forint gyengülése okozott. Mindez jól mutatja, hogy egy olyan nyitott gazdaságban, mint a magyar, az árfolyam hatása jelentős az árszintre.
Több mint 2 százalékponttal lenne magasabb az idei infláció
Az infláció elleni küzdelemben kulcsszereplő Magyar Nemzeti Bank többek között az alapkamat magasan tartásával próbálta mérsékelni az árnyomást. A magasabb kamatszint egyrészt visszafogja a belföldi hitelkeresletet (és ezáltal a fogyasztást), másrészt vonzóbbá teszi a forinteszközöket a külföldi befektetők számára. Ez növeli a forint iránti keresletet („forró pénzek” beáramlása), ami árfolyam-erősödéshez vezet, és ezen keresztül csökkenti az importált inflációt.
A forint jelentős erősödése tavaly a 3. és 4. negyedévben ment végbe, ami 2,3 százalékponttal mérsékli a 2026-os árszintet az első félévben. Ennek hatása már tükröződött a 2026. januári 2,1 százalékos (meglehetősen kedvező) inflációs adatban is.