A felsőoktatás 2008−2009-ben a GDP 0,85 százalékának megfelelő állami finanszírozásban részesült, jövőre azonban ez az arány 0,48 százalékra apad (Napi Gazdaság, 2012. november 21.). A 2013-as büdzsé tervezetében a 2006−2007-es 220 milliárd forinttal szemben mindössze 116−117 milliárd forint szerepel. Mindez az uniós célkitűzés ellenére történik, amely szerint a szektor központi támogatásának legalább a GDP egy százalékát kell kitennie, illetve további egy százalékot "várnának" magánbefektetőktől.
Az egy százalék feletti rész beruházásként való "kipótolása" kiszámítható környezetben is extra befektetést jelentene, a mostani helyzetben pedig erre nem lehet számítani. Magyar szerint ráadásul egy törvénymódosítás értelmében az egyetemeken novemberben zárolt 7 milliárd forintra az állam további megszorítások esetén ráteheti a kezét, erre korábban a jogszabályok nem adtak lehetőséget.
Szakértők szerint a "tudásexportőr" szerep megőrzéséhez azt a korábbi gyakorlatot kellene életben tartani, hogy a multik saját tanszékeket hozzanak létre, kutatásokat rendeljenek, a hallgatókat pedig adómentesen alkalmazhassák. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó egyetemi tanár intézménye például az elmúlt években 15 milliárd forintot profitált egykor közös cégek alapításával, amelyekkel közösen indultak uniós pályázatokon, az egyetemeken folyó kutatás-fejlesztési tevékenység jövője azonban jelenleg megjósolhatatlan.