Magyarország bármely vármegyéjében lehet sikeres vállalkozást építeni – mondta Petheő Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője, egyetemi docense a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet Termelékenységi konferenciáján. Maga a kutatás 18 vármegye – Pest megye maradt ki – legnagyobb cégeit vizsgálta átfogó pénzügyi és strukturális mutatók mentén. Az elemzés szerint 

a földrajzi elhelyezkedés kevésbé befolyásolja a cégek hatékonyságát, mint az, hogy milyen vezetési kultúrával, stratégiával és kapcsolati hálóval működnek.

Kapcsolódó

Az árbevétel és az alkalmazotti létszám alapján sokan a nagy multinacionális cégeket tartják mércének – főként a nyugat-magyarországi térségekben.

Ám a pénzügyi mélységmutatók – mint a jövedelmezőség, a szolvencia, vagy épp a likviditás – már egészen más képet festenek: 

a siker nem egyenlő a mérettel. 

A tanszékvezető elmondta azt is, hogy felmérésük szerint a hatékony cégek nem feltétlenül a legnagyobbak, hanem azok, ahol jól működik a stratégiai tervezés, a szervezettség és a hosszú távú gondolkodás.

Módszertan

A kutatás két módszertani bázison alapult: a vállalatok beszámolóadatain, illetve az ebből képzett mutatókon; és néhány területi kamara támogatásával létrejött mélyinterjúkon, beszélgetéseken – derült ki a Corvinus által az Economxnak megküldött elemzésből. Mélyinterjú készült a Bács- Kiskun Vármegyei, a Budapesti, a Hajdú-Bihar Vármegyei, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei, a Tolna Vármegyei és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara TOP100 vállalatainak bevonásával. Az elemzés során a nettó árbevétel mellett más, összetett pénzügyi és strukturális mutatókat is vizsgáltunk, mint például a ROA, ROE, likviditási, szolvencia és adósságszolgálati mutatók, amik árnyaltabb képet tudtak adni a hazai gazdaság regionális struktúrájáról a TOP100 vállalatlista alapján. 

A legfontosabb sikertényezőnek a tulajdonos-vezető aktív szerepvállalását azonosította az egyetem kutatása. Kisebb vállalkozásoknál ez különösen látványos: minél közvetlenebb a vezető jelenléte, annál jobb a teljesítmény. Nagyobb cégeknél viszont a stratégia, a misszió és a professzionális szervezettség válik meghatározóvá. Ráadásul kimutatható, hogy azok a vállalatok teljesítenek jobban, ahol nem egyetlen „hős” vezető hoz minden döntést, hanem több szemléletet és szaktudást egyesítenek a vezetésben.

A bér nem old meg semmit – hacsak nincs mögötte stratégia

Bár az elemzés visszaigazolja, hogy a legjobban teljesítő cégeknél magasabbak a bérek, a kutatás szerint önmagában a béremelés nem javítja a hatékonyságot. Sőt: azok a cégek, amelyek csak béreket emelnek más fejlesztések nélkül, jellemzően alacsonyabb jövedelmezőséget mutatnak. 

„A bérek emelése kontraproduktív lehet, ha azt nem hatásosan teszik”

– mondta a tanszékvezető, hozzátéve, hogy a megemelt bér csak akkor emeli a termelékenységet is, ha megvan hozzá a megfelelő pénzügyi tervezés és a hosszú távú gondolkodás.

Exportálni vagy sem?

A földrajzi adottságok vagy az iparág kevéssé befolyásolja, hogy egy cég exportál-e. A döntés mögött sokkal inkább a tulajdonosi hozzáállása áll: ha ő fontosnak tartja az exportot, a vállalat exportálni fog – különösen igaz ez a külföldi tulajdonban lévő cégekre, amelyeknél az exportarány gyakran eléri a 100 százalékot is.

Ma már alapkövetelmény a digitalizáció

A digitalizáció mára alapkövetelménnyé vált, nem versenyelőny – állítják a kutatók. Érdekesség, hogy míg a fiatalabb cégek kevésbé digitalizáltak, az idősebbek több platformon is jelen vannak – igaz, innovációban épp ők gyengébbek. Az innováció és az export viszont szorosan együtt mozog: azok a cégek, amelyek innoválnak, jellemzően többet exportálnak és szigorúbb minőségbiztosítási rendszerekhez is alkalmazkodnak.

Petheő Attila előadásában elmondta, hogy kutatásuk rávilágított arra is, hogy

minél idősebb egy vállalat, annál kevésbé innovál.

A kutatás egyik legerősebb üzenete mégis az, hogy a vállalkozások sikere nem „megyealapú”, hanem sokkal inkább vezetőalapú. 

A jól irányított, stratégiai szemléletű cégek hosszú távon fenntarthatóbbak, versenyképesebbek, és akár exportpiacokra is könnyebben tudnak kilépni

– fogalmazott Petheő Attila. Ehhez viszont az egyetemi docens szerint nem elég a könyvelő tanácsára hagyatkozni: szükség van tudatos pénzügyi tervezésre, oktatásra, együttműködésre, és a vezetői szerep újragondolására is.