Az építőipari vállalkozások többsége pesszimistán tekint a 2025-ös év zárására: a cégek 60 százaléka árbevétel-csökkenést vár – ez derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) friss konjunktúrafelméréséből.
A megrendelések hiánya, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet és az erősödő árverseny komoly kihívások elé állítja az ágazatot – hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke. A vállalkozások többsége kapcsolati hálójuk erősítésével és technológiai fejlesztésekkel próbálja megőrizni versenyképességét, miközben a piaci pesszimizmus és a profitnyomás tovább fokozódik.
Az ÉVOSZ a tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget keresett meg a felméréshez.
Az orosz-ukrán háború, az állami beruházások elmaradása és a lakossági kivárások miatt 2025 első félévében a vállalkozások 65 százalékának csökkent az árbevétele, átlagosan 24 százalékkal, ami elég jelentős visszaesést jelent. A nyilatkozó vállalkozók 15 százalékának nem változott az árbevétele 2024 I. félévéhez képest. Csak a vállalkozások 20 százaléka jelezte, hogy nőtt az árbevétele az előző évihez képest, átlagosan 17,5 százalékkal.
A cégek többsége (60 százalék) 2025 egészére árbevétel-csökkenést vár, ami komoly piaci pesszimizmust jelez. Csak 27,5 százalék számít növekedésre, 12,5 százalék pedig stagnálást vár.
A vállalkozások árbevétel arányos jövedelmezősége elég nagy szóródást mutat. A felmérésben részt vevő cégek 55 százalékánál magasabb volt 2024-ben az árbevétel arányos jövedelmezősége, 15 százalékuk 10 százalék fölötti jövedelmezőséget ért el. A vállalkozások 15 százaléka számolt be 3-5 százalék közötti, 30 százalék pedig 3 százalék alatti árbevétel-arányos jövedelmezőségről.
2025-re vonatkozóan a válaszadók mindössze 12,5 százaléka vár javulást, a cégek többsége (60 százalék) csökkenésre számít az árbevétel-arányos jövedelmezőség tekintetében. A 10 százalék feletti jövedelmezőségű cégek közül is több számít romlásra, ami azt jelzi, hogy még a legjobbak sem érzik stabilnak a környezetet.
A korábbi felméréshez hasonlóan a válaszadó cégek nagy része (87,5 százalék) tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát emelte ki.
Ezt követi a gazdasági szabályozás gyakori változása, kiszámíthatatlansága, melyet a válaszadók 60 százalék jelölt meg, ami a korábbi felmérésben a harmadik helyen szerepelt 48,1 százalékkal. A tisztességtelen verseny a friss felmérésben a harmadik helyre került a korábbi másodikról, a válaszadók kicsivel több mint fele jelölte meg. Az erősödő konkurencia a válaszadók 40 százalékának jelent akadályt. A magas adminisztratív terheket, a munkaerőpiaci problémákat (szakemberhiány, munkaerőhiány) és az inflációt minden harmadik válaszadó megjelölte.
A válaszadók közel fele egyáltalán nem tudta érvényesíteni az árnövekedést a megrendelők felé az elmúlt évben, teljes érvényesítés csak elvétve történik.
A válaszadók kétharmada csökkenést tapasztalt a megrendelések számában az elmúlt egy évben. Mindössze minden tizedik cég jelzett növekedést (kivitelezés, épületgépészet, munkabiztonság területéről), 22,5 százalék stagnálást tapasztalt, ami azt mutatja, hogy a piac többségében negatív trendeket él meg.
2025. évre vonatkozóan a válaszadó cégek fele nyilatkozott úgy, hogy 50-80 százalék közötti kapacitáslekötést vár. A válaszadók 20 százaléka közepes (40-50 százalék), 10 százalék pedig alacsony (20-40 százaléka) lekötést vár. Csupán 12,5 százalék optimista és prognosztizál 80 százalék feletti lekötést. Ez előrevetíti a 2026. évi kapacitáslekötési problémákat is.
10 válaszadó közül 9 nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt hat hónapban üzleti partnerei késedelmesen fizettek, átlagosan a partnerek 17,5 százalék. A felmérésben résztvevő cégek 85 százalékának volt kintlévősége augusztus 31-én, vagyis a késedelmes fizetések és a vevői tartozások széles körben elterjedtek.
A kintlévőség nagysága átlagosan a kiszámlázott árbevétel 12,4 százaléka, ami növekedés a fél évvel ezelőtti 11 százalékhoz képest. A kintlévőséggel rendelkező cégek többsége úgy ítélte meg, hogy ennek a tartozásnak a 83,2 százaléka hajtható be peres út nélkül.
A lánctartozás által okozott problémák súlya a válaszadók több, mint fele szerint növekedett az elmúlt fél évben.
A szűkülő piaci lehetőségek közepette a válaszadó cégek 17,5 százaléka tervez létszámcsökkentést, ami további csökkenést jelent a korábbi 26 százalékhoz képest. A válaszadó cégek fele nyilatkozott úgy, hogy elegendő számú és összetételű szakmunkással rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez, fele pedig úgy nyilatkozott, hogy nem. A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték (lakatos, ács, gépkezelő, hegesztő, kőműves, bádogos, burkoló, betanított munkás), de a korábbi felmérésekhez képest komolyabb hiány van mérnökökből (építőmérnök, gépészmérnök, villamosmérnök, műszaki ellenőr) is.
A felmérésben részt vevő vállalkozások döntő többsége érzékeli, hogy nőtt a verseny a piacon az elmúlt évben. A legnagyobb versenyt a válaszok alapján a nagy hazai cégek jelentik (52,5%). Jelentősen bővül az unión kívüli cégek jelenléte, a válaszadók harmada szerint az új belépők is hozzájárulnak a verseny élesedéséhez.
A válaszadók többsége szerint a verseny negatív hatással van a profitabilitásra. Mindössze 5 százalék érzi úgy, hogy a verseny is tudja növelni profitját.
A felmérésben részt vevő cégek 88 százalékának megítélése szerint adminisztrációs kötelezettségük az elmúlt időszakban nem csökkent. A válaszadók többsége (92,5 százaléka) kedvezőtlennek vagy nagyon kedvezőtlennek ítéli meg az építőipari piac jelenlegi helyzetét. Ez egyértelműen jelzi a piaci pesszimizmust és a kihívások súlyosságát – ez derül ki az ÉVOSZ kutatásából.