A már megismert tervekhez képest nem sok meglepetést tartalmaz a Pénzügyminisztérium (PM) által elkészített normaszöveg az eváról szóló törvényhez kapcsolódóan. Az áfát, a társasági, az osztalékadót és a cégautóadót kiváltó, 15 százalékos kulcsú adót azok az egyéni vállalkozások, illetve betéti, közkereseti és korlátolt felelősségű társaságok választhatják a jövő évtől, amelyek bruttó éves árbevétele nem haladja meg a 10 millió forintot. Ezt az értékhatárt egyébként nem haladhatja meg az új adónem alkalmazását megelőző évben a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti beszámolóban kimutatott, egyéni vállalkozónál pedig a bejelentés évét megelőző adóévi összes bevétel sem. A javaslat továbbra sem engedi meg az adóalanyok számára a kereszttulajdonlást (kivéve a tőkepiacról szóló törvény szerinti, nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír esetében), míg a közeli hozzátartozókra vonatkozóan tartalmaz egy puha és egy kemény álláspontot: előbbi nem gördít akadályt az ő tulajdonszerzésük elé, utóbbi viszont igen. Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke szerint az adóalanyok kereszttulajdonlásának lehetővé tétele az érdekképviseletek egyik fontos javaslata volt. A tiltást értelmetlennek tartja, mivel számos, az evát amúgy szívesen választó vállalkozót vág el az új adótól. László Csaba pénzügyminiszter korábban kijelentette, hogy a kezdő vállalkozások számára azért nem tartaná célszerűnek megnyitni az evát, mert félő, hogy sok alkalmazottat az új adóformába kényszerítene a munkaadója, ami egyebek mellett a tb-jogviszony megállapítása miatt zűrös helyzetet teremtene. Hasonlóan a mezőny megrostálását várja attól a javaslattól, amely a korábbi nyereségeket tartalmazó házipénztár kiürítését a 20 százalékos adó mellett (a vállalkozók korábban 10-15 százalékot láttak volnak szívesen) 11 százalékos egészségügyi hozzájárulással is terheli. Erről a korábbi egyeztetéseken nem volt szó, s így már szerinte az ajánlat nem annyira kecsegtető. A PM számításai szerint egyébként 60-70 milliárd forintot tehet ki az evára jogosultak házipénztáraiban felhalmozódott, a nagy adóterhek miatt legálisan ki nem vett összeg. Az evát legalább két éve működő (az első év lehet tört év) vállalkozások vehetik igénybe. Azok a vállalkozások, amelyek kiesnek az evakörből, négy évig nem juthatnak vissza. A nyilvántartásokat 8 évig kell megőrizni. Az adminisztráció - a kft.-ket leszámítva - egyszerűsödik, elég lesz csak a bevételi nyilvántartást vezetni az evabevalláshoz. Az adóalanynak adóelőleget kell fizetnie minden negyedévet követően. Bár az iparűzési adó különböző okokból végül nem került be az evába, a normaszöveg erre vonatkozóan is tartalmaz javaslatokat. E szerint az eva alá tartozó vállalkozások az iparűzési adó alapját az eva alapjának 50 százalékában is megállapíthatják. A hatályos adótörvények szerint a cégek bizonyos költségekkel csökkentett árbevételük után fizetik a 2 százalékban maximált iparűzési adót az önkormányzatoknak, e rendelkezés segít az adóalap megállapításában. Zara szerint ez a mérték reális, ugyanis nagyjából ekkora anyagköltségig éri meg amúgy is egyáltalán evát alkalmaznia a cégeknek. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára június végén úgy vélekedett, hogy a későbbi években sor kerülhet az eva értékhatárának valorizálására, de ehhez ismerni kell a bevezetés évének tapasztalatait.