A városfejlesztési és közlekedési szakemberek szerint kissé érthetetlen, hogy a Fővárosi Önkormányzat miért csak bérbeadásban gondolkodik a rakparti területeknél, holott a folyószakasz és a két part általános funkcióváltásával milliárdos bevételhez juthatna Budapest költségvetése. A lapunknak név nélkül nyilatkozó szakértőnk számos lehetőséget sorolt fel a hasznosításra, ami szerinte óvatos becslések alapján is több milliárd forint bevételt hozhatna a fővárosnak és napi milliós forgalmat a magánbefektetőknek − a kihasználtság függvényében. Ehhez képest az első kerület inkább lemondott a szállodahajók kikötéséből származó bevételről.

Ilyen lehetőség lenne például a Berlinben már bevált, turistákat és helyi lakosokat egyaránt vonzó úszó sziget, ahol akár strand és vendéglátóhelyek is üzemelhetnének éjjel-nappal. Szintén jó üzlet lehetne a pesti alsó rakpart közepe (a Március 15. tér és a Parlament közötti szakasz) "átadása" a gyalogos forgalomnak, illetve a bringásoknak. (Ezt a kérdést a rakpartról szóló tanulmányában a BKK is taglalja.) Új hasznosítási módok megtalálására és az ehhez illeszkedő, a jelenleginél finomabbra hangolt díjfizetési modellre lenne szükség − mondta szakértőnk, aki hozzátette, utóbbira jó, de "kissé szegényes" példa a nyáron indított BKV−BKK-hajójárat, amely július 1-jétől menetrend szerint közlekedik. A budapesti folyamszakaszon összesen kilenc kikötőt alakítottak ki a célra uniós forrásból. Az új közlekedési eszköz iránt akkora volt az érdeklődés, hogy már a beindítását követő második napon tartalék jármű beállításával kellett sűríteni a járatot. A 493 milliós beruházásban főként a kikötőket újították fel és modernizálták a hajók belső terét is − olvasható a főváros Félidőben 2012 című, kedden bemutatott kiadványában.

A Duna-szakasz kihasználásából adódó siker garantált lenne. Nem kell más hozzá, mint egy átgondolt, a gazdasági érdekek és a jelenlegi árkategóriák, továbbá a hosszú évek óta hiányzó, ám gyenge szervezettségben újraélesztett modellek (vendéglátás, közlekedés, turizmus) mentén történő szemléletváltás. A BKV-hajó arra is jó példa, hogy hogyan lehet a folyón működtetett infrastrukturális szolgáltatásokból nagyobb összeget nyerni. Szakértőnk megemlítette, hogy érdemes a főváros ernyője alatt működő közszolgáltatókat, közterület-fenntartókat is bevonni az üzletágba − minél nagyobb arányban.