Bár 2014-ben átmenetileg kiugróan gyors, nagyjából 3,2 százalékos lehetett a növekedés, a már a tavalyi harmadik negyedévben elkezdődött fékeződés 2015-2016-ban is folytatódik. Így idén 2 százalék körüli GDP-dinamika várható.
Az elmúlt hónapokban a világgazdaságban fokozódott a bizonytalanság. Ezek egy része, így az energiaárak esése és az ECB által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára. Ezzel szemben a nemzetközi politikai bizonytalanság fokozódása, így az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az ismét kiszámíthatatlanná vált görögországi helyzet, az olajexportáló országok válságjelenségei, a Fed előbb-utóbb meginduló kamatemelése növeli a kockázatokat. A svájci frank januári, nagyjából 20 százalékos erősödése szerencsére már viszonylag kevéssé érintette a magyar hitelfelvevőket és bankokat - igaz, 2010-2014 között a forint 38 százalékkal gyengült a svájci valutához képest.
A 2014-es, főleg az uniós támogatásokkal mintegy 15 százalékkal emelkedő beruházások után 2015-ben sem az állami, sem az üzleti beruházásokban nem várható érdemi bővülés. Az EU-támogatású fejlesztések a magas tavalyi szinthez képest valószínűleg csökkennek. A külföldi tőke kiáramlóban van az országból. Az állam által kikényszerített banki tőkeemeléseket nem számítva 2014. első három negyedévében már 1,6 milliárd euró tőke távozott az országból. A jogbiztonság hiánya miatt a hazai tőke jelentős része is kivár, miközben a növekedési hitelprogram eddig csak a hitelállomány csökkenésének lefékezéséhez volt elegendő. Mindebben érdemi változás 2015-ben sem várható a GKI szerint.
A magyar kivitel 2014-ben kissé gyorsult, de az import bővülése a cserearányok közel 1 százalékos javulása ellenére meghaladta az exportét. Idén a bizonytalan európai konjunktúra és az autóipari beruházások termelésre gyakorolt hatásának gyengülése következtében az export lassul, de a belföldi kereslet lanyhulása és az energiaárak jelentős további esése következtében az import még erőteljesebben. Ezzel a külkereskedelmi aktívum a tavalyi stagnálás után idén 6,7 milliárd euróról 8 milliárd euróra emelkedik. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma azonban kissé csökken, elsősorban a fejlesztési célú EU-transzferek mintegy 2 milliárd eurós csökkenése miatt.
A tavalyi 0,2 százalékos árszínvonal-csökkenés után 2015 első felében még várhatóan folytatódik a defláció, de az év egészében mintegy 0,5 százalékos infláció várható. A monetáris tanács az alapkamat változatlanságát sugallja, de az ECB lazításával összefüggésben minimális kamatcsökkentés, a Fed kamatemelése miatt esetleg romló finanszírozási feltételek hatására kamatemelés sem zárható ki a kutatók szerint. Az euró árfolyama a tavalyi 308,7 forintos átlaghoz képest gyengülni fog 315 forintra - vélik a GKI kutatói.
Megnevezés | 2014 | 2015 |
GDP | 3,2 | 2,0 |
Ipari termelés | 7,5 | 5,0 |
Beruházások | 15,0 | 0,0 |
Építés-szerelés | 15,0 | 3,0 |
Kiskerforgalom | 4,0 | 2,0 |
Kivitel változása (folyó áron, euróban) | 3,5 | 3,5 |
Behozatal változása (folyó áron, euróban) | 4,0 | 1,0 |
Külkeregyenleg (milliárd euró) | 6,7 | 8 |
Folyó fizetési és tőkemérleg egyenlege (milliárd euró) | 8,0 | 7,7 |
Euró átlagos árfolyama (forint) | 308,7 (tény) | 315,0 |
Államháztartás hiánya (pénzforgalmi,milliárd forint) | 825,7 (tény) | 800,0 |
Bruttó átlagkereset | 2,7 | 2,3 |
Fogyasztói árax | -0,2 (tény) | 0,5 |
Fogyasztói árindex az időszak végén | ||
(éves változás, százalék) | -0,7 (tény) | 1,5 |
Munkanélküliségi ráta az időszak végén (%) | 7,1 (tény) | 7,3 |
Forrás: GKI |