Elképesztő a kínai érdeklődés hazánk iránt

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

− Hogyan teljesít a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a kiemelt területként kezelt FÁK-piacokon?
− Ez a térség nehéz területnek számít, ahol fontos a gazdaságdiplomáciai tevékenység. A régióban egy diplomata sok kaput meg tud nyitni. Nem feltétlenül konkrét üzletet szerez, de elindítja a cégeket azon az úton, hogy akár központi tendereken vegyen részt, vagy olyan vállalatokhoz, cégvezetőkhöz jusson el, amelyekhez nem biztos, hogy magától eljutna. E régióban alapvetően ezt várjuk el a diplomatáktól, vagyis más funkciót lát el, mint például egy dél-európai vagy a szomszédos országokban működő kollégája. Az is a FÁK-piac sajátosságai közé tartozik, hogy nem a rendezvényekre, kiállításokra fókuszálunk, hanem az egyedi megkeresésekre, az egyes − akár helyi szabályozási − akadályok leküzdésére. Ukrajnában sem a nagy vásárokon, tendereken van a hangsúly, hanem a határ menti együttműködésen. Ami pedig Oroszországot illeti, ezt a piacot − a vámmentesség okán − Szerbián keresztül a legkönnyebb és a legcélszerűbb megközelíteni.

− Milyen szektorokban folynak tárgyalások kínai befektetőkkel?
− Az ilyen jellegű tárgyalások mindig titkosak, annyit azonban el tudok mondani, hogy a munkatársaim két kínai céggel vannak jelenleg aktív kapcsolatban, a projektek a vegyipari és a logisztikai ágazatot érintik.

− A vegyiparinak van köze a BorsodChemhez?
− Nincs.
− A magyarországi kínai logisztikai központ terve többször elhangzott már, és a napokban jött a hír, hogy Szlovákiában is készül egy hasonló beruházás.
− Számukra sem anyagilag, sem más erőforrás tekintetében nem probléma, hogy Pozsony mellett és egy attól távolabbi magyarországi helyszínen is legyen egy ilyen központ. A szlovákiai tervek nem azt jelentik, hogy mi elbuktunk egy ilyen projektet.
A kínai befektetőkről tudni kell, hogy nagyon lassú a döntéshozatal, akár évekbe is beletelhet. Rengeteg delegációt fogadunk, hetente átlagosan egy érkezik, magas rangú állami vezetőkkel. Erős szűrést végzünk, azokkal nem foglalkozunk, akik csupán eladni szeretnének Magyarországon.

− A delegációk mely területek iránt érdeklődnek?
− Az állami vezetőkkel együtt városi önkormányzati vezetők, polgármesterek jönnek, és akikkel én a legtöbbször találkoztam, azok például környezetvédelmi technológiák iránt érdeklődtek. E küldöttségekkel viszonylag ritkán érkeznek üzletemberek, és sokszor csak protokolláris látogatásokról, egyszerű kapcsolatfelvételről van szó, azaz nem biztos, hogy "rá tudunk szervezni" kiutazó magyar delegációt olyan cégekkel, amelyek ott üzletet tudnának kötni.
A mi szerepünk egyfajta szűrés Kína kapcsán, hiszen rengeteg megkeresés érkezik, de viszonylag kevés az, amelyik komoly és amiből üzlet lehet. Emellett tudunk segíteni a kínai piacra készülő cégeknek: a külgazdasági szakdiplomata (kgsz) utánajár annak, hogy a kinti partner létezik-e, megbízható-e, milyen referenciái vannak.

Két év van bizonyítani

− Hogyan áll a HITA létszámkeretének feltöltése, az infrastrukturális háttér kialakítása?
− Jelenleg ott tartunk, hogy a 155 fős keretből már csak nyolc fő hiányzik − hatan Budapestről, ketten pedig a 18 fősre tervezett regionális irodahálózatból. Mindenkinek van már számítógépe, vonalas telefonja, mobil elérhetősége, e-mail-címe. Most fogjuk megkezdeni azt a nagy közbeszerzést, amelynek keretében a külgazdasági szakdiplomatákat látjuk el informatikai eszközökkel. Ezt a feladatot − ahogy az ITD Hungary is tette − a HITA látja el, az erről szóló megállapodás a múlt hónap végén született meg.

− Későinek tűnik a közbeszerzési eljárás, hiszen napokon belül, augusztus 1-jétől már elindulnak állomáshelyükre a külgazdasági szakdiplomaták.
− Az eljárásban könnyebbség, és jelentősen rövidítheti is a beszerzés idejét, hogy az állami cégek a központosított közbeszerzés keretében lehívhatják a szükséges mennyiséget. A közbeszerzés értéke valószínűleg meghaladja majd az EU-s értékhatárt.

− Nem hátráltatta a jelentkezéseket, hogy a kgsz-pozíciókat a megszokott négy év helyett csak két esztendőre hirdették meg? Ez elég rövid időnek tűnik annak fényében, hogy az első félév általában a beilleszkedéssel, a kapcsolatok építésével megy el, illetve ha befejezi a munkát a szakdiplomata, hónapokat vehet igénybe a hazaköltözés megszervezése is.
− Valóban, a két év viszonylag rövid idő, ami más típusú beilleszkedést igényel, mint a négyéves ciklusok, így gyorsabban kell felvenniük a ritmust. Ez a két év is meghosszabbítható, ha úgy teljesít a kgsz, ami a minisztériumok számára és számunkra is elfogadható. A mentalitáson sok múlik: ha valaki akar, két év alatt is tud eredményeket elérni.

A legjobbak többsége nem újrázik

− A szakdiplomaták munkáját értékelő szempontokat, köztük a time sheet rendszert, amely azt volt hivatott kimutatni, hogy a kgsz-ek mennyi munkaidőt töltenek a saját, mennyit pedig a nagykövet által kiadott feladatokkal, átvették az ITD-től?
− Az ITD-től a szakmai feladatokat vettük át első körben, és az ahhoz kapcsolódó mindenfajta háttérdokumentációt, a time sheet rendszer pedig nem tartozott e körbe, azaz nem is volt jogalapunk az átvételre. Emellett a szakdiplomaták munkája a konkrét ügyeken jobban lemérhető, vagyis nem feltétlenül az a legjobb kgsz, aki a time sheet alapján a legjobbnak látszik. Lehet ez a mérés egyik aspektusa, de nem a legfontosabb.

− Mely régiókban voltak igazán sikeresek a kgsz-ek?
− Konkrét nevek említése nélkül nagyon agilisak voltak, jól tárgyaltak Amerikában a befektetésösztönzéssel foglalkozó szakembereink, a balkáni régióban az exportfejlesztésben voltunk sikeresek, a távol-keleti diplomatáink hatékonyan dolgoznak, Dél-Európából is számos megkeresést kapunk, rengeteg feladatot látnak el most is.

− A legjobb kgsz-ek körében mekkora a posztjukon maradók aránya?
− Körülbelül 20 százalék.

− Ez nem túl jó arány. Hová mennek ezek a szakemberek és honnan jönnek az újak?
− Volt, aki nem is pályázott újra a helyére, mások visszatértek a minisztériumba, illetve a versenyszférában találtak állást. A posztokra különböző államigazgatási szervektől pályáztak, de számos külsős jelentkező is érkezett. A kiválasztási folyamat a gazdasági és a külügyi tárcával közösen zajlott, ebben mi is részt vettünk, illetve javaslattételi lehetőségünk volt, a végső döntéseket pedig Matolcsy György nemzetgazdasági és Martonyi János külügyminiszter hozta meg.

− Ön szerint a kgsz-hálózatnak mely területekre kellene még inkább koncentrálnia?
− Dél-Amerikára, hiszen olyan hatalmas piacnak számít, amely nem elérhetetlen a magyar cégek számára. Ott szükség lenne a szakdiplomata-hálózat erősítésére, amely segíthetné a hazai vállalkozásokat, de egyelőre fehér foltként szerepel a térképen.

− Korábbi hírek szerint hátráltatta a HITA működését az is, hogy jogi problémák akadályozták az ITD adatbázisainak átvételét.
− Az összes szakmai feladathoz kapcsolódó adatbázis már itt van, de csak azok, amelyek esetében az érintettek kifejezetten hozzájárultak, hogy az adataikat mi és ne az ITD kezelje tovább. Azokat a vállalkozásokat, amelyek ebben az ügyben nem jeleztek vissza, a nyilvános cégadatok alapján megkeressük.

Segítik a hazai cégek beszállítóvá válását

− Milyen eszközökkel tervezi segíteni a kormányhivatal a magyar vállalkozások beszállítóvá válását a hazai autógyárakhoz?
− A HITA által működtetett beszállítói program célja, hogy azoknak a − főleg − második és harmadik körbe tartozó hazai beszállítóknak a termékfejlesztéséhez, technológiaváltásához, beruházásaihoz biztosítson megfelelő finanszírozási, hálózatépítési és szolgáltatási hátteret, amelyek a Magyarországon működő feldolgozóipari nagyvállalatok és beszállítói integrátorok reális igényeire épülő fejlesztéseket kívánnak végrehajtani. A moduláris felépítésű program (finanszírozási, hálózatépítési, szolgáltatási modulok) elemei segítségével a vállalkozások lehetőséghez jutnak a hazai és EU-s pénzügyi források azonosítására, a hálózatosodásra és olyan szolgáltatások elérésére, melyekkel a cégek technikai, technológiai és piaci növekedésüket tudják fejleszteni. Ezzel a hazai körülmények között legalizáltan bizonyos fokú állami "védelmet" lehet nyújtani a piaci szereplőknek.