A magyarok szerint az élelmiszer-hulladék keletkezése a klímaváltozással egyenrangú kihívásnak számít, a megkérdezettek 78 százaléka egyformán súlyos problémaként említi a két jelenséget – ez derül ki a Nestlé reprezentatív felméréséből. Mindez különösen aktuális az Élelmiszerpazarlás Világnapján, amikor a figyelem még inkább a mindennapi döntéseinkre és szokásainkra irányul.
A Nestlé friss kutatása szerint minden második magyar felnőtt a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú problémának tartja az élelmiszer-pazarlást, és további 28 százalék is közel hasonlóan gondolja, vagyis a nagy többség (78 százalék) egyenlőségjelet tesz a klímaváltozás és az élelmiszer-pazarlás közé.
A felmérésből kiderült, hogy a magyarok legnagyobb részét (94 százalék) zavarja, ha ki kell dobnia élelmiszert, bár az okok eltérőek lehetnek. A többség (58 százalék) a pénzkidobás miatt érzi rosszul magát, de a természeti erőforrások pazarlása (41 százalék), a rászorulók iránt érzett empátia (36 százalék) és a saját kudarcérzés (28 százalék) is az okok között szerepel. Talán éppen ezek a rossz érzések vezethetnek oda, hogy a megmaradt élelmiszerek újrahasznosítása mára a mindennapok részévé vált: tízből nyolc magyar (83 százalék) új fogást készít a megmaradt ételekből: a legtöbben saját kreativitásból (52 százalék) oldják meg a feladatot, és sokan élvezik is a kihívást (48 százalék).
Van mit tanulni az idősebb generációtól
A kutatás eredményei szerint a magyarok döntő többsége úgy látja (89 százalék), hogy ma sokkal több élelmiszert pazarlunk, mint a nagyszüleink tették. Az előző generációk mentalitása az élelmiszer-pazarlás visszaszorításában a megkérdezettek számára követendő példa: a válaszadók fele szerint nagymamáink ügyesebbek a maradékok hasznosításában, és csak 14 százalékuk érzi magát náluk találékonyabbnak. Bár a felnőttek többsége ismeri az ételmentő praktikákat, több mint harmaduk számára még mindig homályos terület a pazarlás megelőzése. Az ismert technikák (adagokban való lefagyasztás, a lejárati idők figyelembevétele, a levegőmentes tárolás, a befőzés, a savanyítás, a megfelelő hűtési sorrend stb.) elsajátításában a családnak fontos szerep jut: 55 százalék említette a szülőket, 28 százalék a nagyszülőket és 11 százalék más családtagot az ezzel kapcsolatos ismeretek egyik forrásaként.
Az élelmiszer-pazarlás visszaszorításának az élelmiszerek tudatos felhasználása, valamint az otthon megmaradt ételek kidobástól való megmentése mellett a vásárlási szokások átalakítása is lehet az egyik módja. A 18-65 éves felnőttek közel 90 százaléka szokott rendszeresen vagy alkalmanként közeli lejáratú élelmiszert vásárolni.
Közülük 45 százalék a vásárlást követően hamar elfogyasztja, 39 százalékuk tisztában van vele, hogy a közeli lejárat nem jelent minőségromlást, 33 százalékuk pedig kifejezetten a maradékmentés miatt választja ezeket a termékeket.
Minden harmadik válaszadó említette, hogy szokott olyan fűszerkeverékeket vagy alapokat is használni, melyek a megmaradt élelmiszerek felhasználására kínálnak ízletes megoldást. A megkérdezettek 63 százaléka az étteremből is vitt már haza megmaradt ételt, olyan alkalmazást pedig, amelyet kifejezetten élelmiszermentésre találtak ki, 33 százalékuk próbált már.
Közös erővel az ételek megmentéséért
A Nestlé és a Munch 2025 nyara óta működik közvetlenül együtt azért, hogy minél több közeli lejáratú élelmiszer találjon gazdára, így a Munch Market vásárlói már Nestlé-csomagokhoz is hozzájuthatnak az ételmentő alkalmazáson keresztül.
A KSH legutóbbi adatai szerint az egy főre jutó élelmiszer-pazarlás Magyarországon közel 65 kg. Termékeinkkel, programjainkkal, és most a Munch-csal közös együttműködéssel is azt szeretnék elérni, hogy a tudatos ételfelhasználás mindennapossá váljon, és mindenki számára elérhető legyen, hiszen az élelmiszer-pazarlás nem csupán környezeti, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is – mondta Tompa Gábor, a Nestlé vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője. Hozzátette: a felmérésünk eredményeiből is látszik, hogy az emberek szeretnének minél többet tenni a pazarlás visszafogásáért, és keresik az ezt segítő megoldásokat legyenek azok maradékmentő alapok vagy ételmentő alkalmazások használata.
Itt van Gizi
A kutatás is megmutatja, amit mi nap mint nap tapasztalunk: az emberek fontosnak tartják, hogy ne menjen kárba az étel. A Munchnál abban segítünk, hogy ez a szándék konkrét cselekvéssé váljon. A Nestlével közös együttműködésünk jó példa arra, hogyan tud egy nagyvállalat és egy startup közösen, rendszerszinten tenni az élelmiszer-pazarlás ellen.
Ezért hoztuk létre Gizit is, a mesterséges intelligencia alapú konyhai asszisztensünket, ami segít kreatív recepteket összeállítani a konyhai maradékokból és egyéb alapanyagokból. Minél több ilyen partnerség és innováció születik, annál közelebb kerülünk ahhoz, hogy az élelmiszer-pazarlás ne a mindennapok része, hanem múltidő legyen – mondta Wettstein Albert, a Munch társalapítója.