Az Európai Unió tagországainál jóval magasabb, rekord hazai áremelkedés hatására egyes élelmiszerek ára megközelítette, sőt, több esetben el is érhette európai átlagárakat. Ennek oka részben a hazai termelői és felvásárlási árak jelentős emelkedése, részben pedig az áruházláncok árpolitikája.

tejtermékek ára nőtt a legjobban, de árstop nélkül a tojás is közel dupla annyiba kerülne, mint egy évvel ezelőtt.

A termelői árak emelkedése ugyanakkor januárban megtorpant, sőt, bizonyos termékeknél már elkezdődött egy lassabb árcsökkenés, ami a következő hetekben a fogyasztói árakban is megjelenhet.

Ha az árcsökkenéssel kapcsolatos előrejelzések beválnak, akkor valóban nem lesz megterhelő az árstopok kivezetése májustól, most viszont még jelentősen a zsebünkbe kellene nyúlnunk.

Nem drágul már tovább az élelmiszer

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéseiből kiderül, hogy januárban már nem nőtt tovább a tejtermékek, a tojás és a baromfihús felvásárlási és feldolgozói átlagára.

A legtöbb tejtermék, a csirkehús és a tojás termelői ára ráadásul decemberhez képest valamivel már alacsonyabb volt januárban,

noha a változás nem jelentős, egyelőre 1-2 százalékos. A világpiaci folyamatok ugyanakkor már előrevetítik a további árcsökkenést.

Erre lehet következtetni a gabonafélék árának elmúlt hónapokban elkezdődött egyenletes csökkenéséből, amely a takarmányozási költségek csökkenését, így végső soron a termelői és fogyasztói árak mérséklésének lehetőségét vetíti előre.

Árakban felzárkóztunk Európához

Az elmúlt egy évben nemcsak a fogyasztói, de a felvásárlási árak emelkedése is messze felülmúlta az uniós átlagot. Ennek következménye, hogy a nyerstej és az egészcsirke felvásárlási ára elérte az uniós átlagárat. A tavaly januárihoz képest idén januárban az egész csirke felvásárlási ára

 

  • az EU-ban 16,5 százalékkal volt magasabb, átlagosan kilogrammonként 955 forint;
  • Magyarországon pedig 58,9 százalékos emelkedést követően kilogrammonként 950-960 forint körül mozgott.

 

A nyerstej felvásárlási ára az EU-ban egy év alatt 39 százalékkal emelkedett, míg Magyarországon 73 százalékkal. Emiatt az uniós átlagos felvásárlási árak és a magyar árak közötti különbség jelentősen csökkent, jelenleg 9 százalékkal magasabbak az uniós nyerstej árak.

Ez történne az árakkal, ha most szűnne meg az árstop

A 2,8 százalékos UHT tej fogyasztói ára idén januárban alacsonyabb volt, mint tavaly januárban, mivel az árstopot csak 2022. februártól vezette be a kormány. Egy év alatt a fogyasztói árak nem változtak, ugyanakkor a felvásárlási árak a többi élelmiszerhez hasonlóan emelkedtek: a 2,8 százalékos tartóstej feldolgozói átvételi ára 64 százalékkal nőtt, a csirkemell átvételi ára pedig 51,3 százalékkal.

Az élelmiszerek közül a csirkehús felvásárlási ára már elérte az Európai Unió átlagárait

A tojás is árstopos termék, ám erre nem a 2021. októberi, hanem már a 2022. szeptemberi árakat kellett bevezetni, vagyis a dobozos, tíz darabos tojás ára 723 forint lehet.

Ha az árstop most szűnne meg, akkor

  • egy kilogramm csirkemellfilé bolti ára 2600-2800 forintra nőne,
  • a tíz darabos dobozos tojás 800-850 forint lenne,
  • a 2,8 százalékos UHT tej pedig 520-550 forintra drágulna.

A kereskedők behozták az árstopos veszteséget

Januárban már bőven meghaladta a csirkemell, a tartós tej és a tojás beszerzési ára a fogyasztói árakat, ezért a kereskedőknek ráfizetés volt ezeket a termékeket kitenniük a polcokra.

Az is látható, hogy az egyéb termékek sokszor túlzott áremelésével mégis növelték forgalmukat, így nyereségüket is az üzletek. Ilyen termék péládul a trappista sajt, amelynek a felvásárlási ára egy év alatt 84 százalékkal emelkedett, ám a bolti árak átlagosan 95 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A vaj felvásárlási ára 73 százalékkal nőtt, míg a fogyasztói ár több mint duplájára emelkedett, 102 százalékkal volt drágább januárban.

A diszkontok a vaj árát februártól már 20 százalékkal csökkentették. Ha a túlárazások miatt számítani lehet árcsökkentésre, akkor a tejtermékek közül várhatóan a trappistasajt ára is mérséklődik.

Van miből árat csökkenteni

A hazai és nemzetközi adatok szerint az élelmiszerek ára nálunk emelkedett a legnagyobbat egy év alatt. Ehhez ugyanakkor részben járult csak hozzá a felvásárlási árak emelkedése, miközben az üzletek több tételnél is jóval nagyobb mértékben emeltek árat. Igaz ez többek közt a gyümölcsökre és a legtöbb feldolgozott élelmiszerre. A Gazdasági Versenyhivatal éppen ezért vizsgálja a nagy kiskereskedelmi láncok áremelési gyakorlatát, valamint azt, összejátszottak-e a piaci szereplők.

A túlzott magyarországi áremelkedés okaként a szakértők a nemzetközi kereskedelmi láncok gyakorlatai mellett a meglévő élelmiszeripari kapacitás állapotát, a verseny hiányát és a forint árfolyamingadozását emelik ki.

Tartós és jelentős, minden terméket érintő árcsökkenésre nem számíthatunk, hosszabb távon a jövedelmek emelkedése ellensúlyozhatja a több mint 40 százalékos élelmiszer-inflációt