Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás növekvő, problémát jelent az egész világon. Magyarországon az egy főre jutó éves élelmiszer-hulladék mennyisége 84 kilogramm körül van, aminek a fele elkerülhető lenne. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint egy négyfős család több mint 160 ezer forintot dob ki évente a kukába. 

Az élelmiszer-pazarlás növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez is. Emellett a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, fokozza a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat, hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fenntartható fejlődés indikátorait bemutató tanulmánya. 

Az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználására van szükség, így magas az ökológiai lábnyoma. A termesztés, a betakarítás, a szállítás, az előállítás, a csomagolás, a tárolás, a kereskedelem, és az előkészítés mind energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobott élelmiszerek esetében. Ennek kiküszöbölésére sokféle megoldás létezik, amelyek közül a leghatékonyabb és a legegyszerűbb a  pazarlás megelőzése.

A Munch új piacokon indul

Éppen ezért jött létre a Munch, a platformot négy magyar fiatal hozta létre. 2020 óta a modern technológia eszközét felhasználva harcolnak az ételpazarlás ellen. A Munchon keresztül éttermek, pékségek, boltok és szállodák 40-70 százalékos kedvezménnyel értékesítik az el nem adott, de jó minőségű ételeket.

A Munch tavaly több, mint 1,8 millió csomagot, 2500 tonna élelmiszert mentett meg globálisan. A cseh versenytárs felvásárlása után, Romániában is elindultak.

A bukaresti alapítású Bonapp a Munch leányvállalatként folytatja a működését, így már hatezer partner és 3,5 millió ember menthet ételt a régióban. A cég idei évi tervei között szerepel több új piac indítása a délkelet-európai régióban, Bulgáriában, Horvátországban, Görögországban, Szerbiában és Szlovéniában is. 

Élelmiszer-hulladék az élelmiszerlánc minden pontján keletkezik, az elsődleges termelésnél, a feldolgozás és a gyártás során, az élelmiszer-kereskedelem és egyéb forgalmazás területén, az éttermek és étkezési szolgáltatások működése kapcsán, végül pedig a háztartásokban. 

Kapcsolódó

A kidobott élelmiszer nagy része a háztartásokban keletkezik. Az  Európai Unióban ez az arány a 2020 és a 2022 közötti időszakban 55 százalék körüli volt, amely egy főre vetítve évente mintegy 70–75 kilogramm (kg) élelmiszert jelentett.

Magyarországon ennél is nagyobb, 70 százalékot is meghaladó a háztartások részaránya a teljes élelmiszer-hulladék képződéséből. 2022-ben a feldolgozás és a gyártás során keletkezett a teljes élelmiszer-hulladék 17 százaléka, míg az elsődleges termelésnél képződött a legkevesebb, 2 százalék alatti veszteség.

Az Európai Unió országaiban 2022-ben egy főre vetítve átlagosan 132 kilogramm élelmiszer veszett kárba, amely az előző évinél két kilogrammal kevesebb. Az egyes országok között jelentős különbségek vannak. A legtöbb, fejenként 200 kilogrammot meghaladó élelmiszer-hulladék Cipruson és Dániában keletkezett. 

A legkevesebb, 70 kilogramm körüli élelmiszerhulladék-értéket Szlovéniában és Horvátországban mérték. Magyarországon az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyisége az uniós átlagnál alacsonyabb, 84 kilogramm volt 2022-ben – írja a KSH tanulmánya.

Vannak trükkök

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) adatai szerint a készételek, a pékáruk, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek adják az összes élelmiszer-pazarlás túlnyomó részét 82,5 százalékát. Továbbá az összes élelmiszer-hulladék 41,6 százaléka lenne elkerülhető – akár kisebb, csak szükséges mennyiség vásárlásával vagy a maradékok megmentésével. Utóbbihoz számos maradékmentő trükk alkalmazható: a szikkadt zöldségekből krémleves, a maradék sült csirkéből melegszendvics, a száraz kenyérből pedig kenyérpuding készíthető.

Egy másik civil szervezet a  Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2023-ban összesen 9533 tonna élelmiszert mentett meg. A szervezet 2005-ben kezdte el működését Magyarországon. Az Élelmiszerbank élelmiszer-kereskedelmi és élelmiszer-feldolgozó vállalatoktól veszi át a még fogyasztható élelmiszer-feleslegeket, és ezeket szociális munkát végző szervezetek segítségével juttatja el a nélkülözőknek Magyarországon. Az átvett és kiosztott élelmiszerek mennyisége 2005 és 2018 között folyamatosan növekedett a legtöbb megmentett élelmiszer súlya 2018-ban összesen 10 667 tonna volt. 

Az uniós tagországok azt űzték ki célul, az ENSZ fenntartható fejlődési célja mellett, hogy 2030-ig a felére csökkentik az egy főre jutó élelmiszer-hulladék mennyiségét a kiskereskedelem és a fogyasztás szintjén, valamint mérséklik a termelési és az elosztási láncban keletkező élelmiszer-veszteséget.

Magyarországon a mentett élelmiszerek 2005 és 2014 között nagyobb részben a feldolgozóiparból származtak, 2015 óta az élelmiszer-kereskedelmi szektor által felajánlott mennyiségek számottevően gyarapodtak, amelynek eredményeként 2017-től kezdődően arányuk már meghaladta a teljes mennyiség 80 százalékát. A 2012 utáni fellendülés fő oka egy új logisztikai folyamat bevezetése, amelynek keretei között az élelmiszer-áruházakból közvetlenül a szétosztást végző partnerszervezetek szállítják el az élelmiszer-feleslegeket, ezért jóval több helyről történik a begyűjtés.